BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Őszi fellendülés az iparban

A jól futó exportértékesítések okozzák az ipar őszi magára találását. Bár a külső konjunktúráról érkező hírek elbizonytalanítóak, a rendelésállományi adatok azt sugallják, hogy folytatódhat a fellendülés.

Októberben - az előzetes adatokkal megegyező mértékben - 1,8 százalékkal haladta meg az ipari termelés volumene az előző havi szintet. Ez a második olyan hónap volt, ami a nyári, váratlan megingás utáni korrekciónak tekinthető, hiszen szeptemberben is nőtt a szektor teljesítménye. A javulást (ahogy azt a részletes tegnapi adatok megjelenése előtt is sejteni lehetett) az exportértékesítések bővülése okozta. Eközben a belföldi eladások - az elmúlt négy év trendjének megfelelően - stagnáltak. Az exportorientált szektorok felfutását mutatják az ágazati számok is: a húzóerőt a villamosgép- és a gépjárműgyártás jelenti. Mindez arra utal, hogy a harmadik negyedévben kissé gyengülő nyugati konjunktúra újra magára talál, és ez jótékonyan hat az unió importkeresletére. Igaz, ezzel kapcsolatosan kétségek is megfogalmazódnak, hiszen a legfőbb külkereskedelmi partnernek számító német gazdaság háza tájáról elbizonytalanító hírek érkeznek. Hasonlóképpen óvatosságra intettek a hazai ipar szeptemberi állományi adatai, miután az új rendelések váraltanul gyengén alakultak. Ebben a tekintetben megnyugtatóak a friss hírek: az exportmegrendelések újra negyedével haladják meg az egy évvel korábbi szintet, ami azt a feltételezést erősíti, hogy folytatódhat az exportorientált növekedés a szektorban.

Az első nyolc hónapban az ipar termelékenysége 11,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakában regisztrált szintet. Ez kissé a termelésnövekedés üteme fölött van, ami azt jelenti, hogy az ipar nettó munkaerő-elbocsátó volt az idén. Ugyanakkor az utolsó hónapokban a két szám közötti rés szinte teljesen eltűnt, vagyis megszűnni látszik a folyamat. Ez azért is várható, mert a feldolgozóipari beruházások dinamizmusa a cégek kapacitásbővítő hajlandóságát jelzi.

A regionális bontás szerint a korábbi években is prosperáló megyék adják továbbra is a lendületet. A legnagyobb mértékben Komárom-Esztergom megye járult hozzá a növekedéshez, de jól teljesít Győr-Moson-Sopron, Zala és (talán kisebb meglepetésre) Borsod-Abaúj-Zemplén is. Alig növekszik viszont a két alföldi nagyrégió. (MI)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.