Rosszul fizetett diplomások
Míg a minőségbiztosítás és a kutatás-fejlesztés területén alulfizetettek a dolgozók, addig az ügyviteli, ügyfélkapcsolati munkakörök diplomásai nemcsak keveset keresnek, hanem túlképzettek is. A hazai vállalatok 40 százaléka alkalmaz túlképzetteket alacsonyabb munkakörökben - derül ki a Hay Group magyarországi jövedelemszint-felméréséből.
A vállalatok több mint kétharmada jelezte, hogy bizonyos munkakörök esetén túlkínálatot tapasztal. Ennek okaként a túlképzést tartják számon a cégek. A piaci túlkínálat miatt sok diplomást alacsonyabb, középfokú szintű munkakörbe sorolnak, és javadalmazásuk is ennek megfelelően alakul. Az alacsonyabb munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók jelentős része pedagógusi, gyakran nyelvtanári, illetve gazdasági felsőfokú képzettséggel rendelkezik - mondta lapunknak Hettinger Tamás, a Hay Group Menedzsment Tanácsadók Kft. üzletágvezetője.
A gazdasági diplomások közül különösen azok keresnek roszszul, akik kevésbé neves főiskolán végeztek, vagy levelező tagozaton szereztek diplomát - állítja Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető partnere. A szakember szerint a könyvelők bérezése elég alacsony, de az öt-hat évvel ezelőtti népszerűsé-
gükhöz képest a logisztikai szakemberek is alulfizetettek. Fazekas Zsolt úgy véli, az agrárdiplomások komoly szakmai tudása sem jelenik meg a keresetekben.
A Hay Group felmérése szerint nagyságrendileg 2,8 millió forint a bruttó fix bére éves szinten annak a legalább 1-3 év tapasztalattal rendelkező diplomás munkavállalónak, aki végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. Ez a számadat annak függvényében is változik, hogy mi az adott vállalat tevékenységi területe, földrajzi elhelyezkedése, és hogy milyen munkakörről van szó.
A kelet-magyarországi régióban átlagosan akár 25 százalékkal alacsonyabbak a bérek, legyen szó bármilyen pozícióról - erősíti meg a felmérés tapasztalatait Pulay Krisztina, a Catro Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.
A már tapasztalattal rendelkező, de rosszul fizetett felsőfokú végzettségűek havi bruttó átlagkeresete 224-232 ezer forint között változik. Cservenyák Tamás szerint a nem versenyszférában dolgozó diplomások fizetése viszont rosszabb az átlagnál. A DBM Hungary ügyvezető partnere úgy véli, az oktatás, az egészségügy, a nonprofit szektor, a közszféra diplomásainak keresete mutatja legkevésbé az ott dolgozók tudását.
A KSH legfrissebb adatai szerint az egészségügyben dolgozó szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a 150 ezret sem éri el, utánuk a nonprofit szektor diplomásai következnek 165 ezerrel. Az oktatásban dolgozó szellemi foglalkozásúak 173 ezret kapnak bruttóban, a közszféra diplomás bérei pedig 165-200 ezer között alakulnak.
Míg az úgynevezett "kirakatembereket", a marketing, az értékesítés, a pénzügy területén dolgozókat versenyképesen bérezik a hazai vállalatok, addig a "háttérmunkások", a támogatói posztokon dolgozók keresete jóval alacsonyabb, különösen, ha kutatói tevékenységhez kapcsolódik a munkájuk - állítja a Catro cégvezetője. Példaként a termelőipart említi. A multinacionális vállalatok laboratóriumi vagy technológus mérnökei viszonylag jól keresnek, ám a magyar tulajdonú cégek dolgozóinak bére közel sem versenyképes. Nemcsak a munkakör paraméterei és a végzettség határozzák meg az alapbéreket, hanem a piaci verseny is. A konkurencia bérfigyelése sem ritka, a multiknál már természetes. Az FMCG, valamint a műszaki területen működő vállalatok közül a kisebb cégek is egyre gyakrabban figyelik a versenytársak által kínált kereseti lehetőségeket - húzza alá Pulay Krisztina.
