Rózsás képet fest az Eurostat
Másfélszeresére nőtt a tavalyi évhez képest a májusban csatlakozott tíz EU-tagállam agrártermelőinek reáljövedelme - áll az EU statisztikai hivatalának most kiadott összegzésében. Az első, idei becslésekre alapuló jelentés szerint az unió egészében 3,3 százalékos volt a reálnövekedés, amely az átlagosan 1,8 százalékos bővülésből és az agrármunkaerő másfél százalékos visszaeséséből adódik össze.
Az adatok között figyelemre méltó, hogy a német gazdák több mint 16 százalékos mutatójával szemben a franciák és a hollandok jócskán a tavalyi eredmény alatt maradtak. Utóbbiak jövedelme 11,5 százalékkal csökkent az idén. Az újak közül ugyanakkor csak Cipruson regisztráltak visszaesést, a legtöbb állam ezzel szemben kiugró emelkedést produkált: a csehek száz százaléknál is többet, a lengyelek 73,5 százalékot.
Az elmúlt fél évszázad legnagyobb aszályával mélypontot produkáló tavalyi évhez képest nehéz lenne nem reáljövedelem-növekedést kimutatni a magyar mezőgazdaságban, ám más szempontból nem reális az öszszehasonlítás, s a gazdák mérlegadatait figyelembe véve a 28,3 százalékos növekedés is torz - véli Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint a gazdák jelenlegi likviditáshiánya nem igazolja ezt a növekedést, s ebben az évben ráadásul szembesülniük kellett azzal is, az EU a magyarországi gyakorlathoz képest eltérően számol. Az uniós pályázatok vagy a közös agrárpolitika mind utólagos finanszírozást biztosítanak, ami az idén azt jelenti, hogy a terület alapú támogatások jó részének kifizetése a jövő évre csúszik át (VG, 2004. december 20., 4. oldal) - miközben az Eurostat jövedelemstatisztikájában ez a 2004-es bevételek között szerepel. Sőt, messze ez képezi a legnagyobb többletet nemcsak a magyarországi, de általában a most csatlakozó országok listáján is. Míg a régi tagoknál 3,4 százalékos növekedést mértek a támogatásoknál, az újak esetében ez átlagosan 249,4 - Magyarország esetében 374 százalékkal - nőtt 2000-hez képest, s Litvánia vagy Lengyelország esetében meghaladta az ezer százalékot is. Az Európai Bizottság szerint a kifizetések a nemzeti kiegészítésekkel együtt a tavalyi 1,2 milliárd euró után hárommilliárdot tettek ki.
Ami az ágazatokat illeti, a gabonaféléknél 24 százalékos termésnövekedés mellett átlagosan nyolcszázalékos árcsökkenést mutatott ki az Eurostat, ugyanakkor 6,9 százalékos jövedelemnövekedést mutatott a sertéstermelőknél s 4,6 százalékos bővülést a baromfiágazatban. Magyarországon - Horváth Gábor szerint - biztosan veszteséggel zárja az évet a baromfiágazat, átlagosan nullszaldós a sertéságazat és a tejtermelés. S hiába értek el rekordot a gabonatermelők s lesz a növénytermesztés egyenlege pozitív, ez közel sem olyan mértékű, mint amennyit a termés indokolna. A piacra kerülő gabona 80 százalékára ugyanis nincs vevő, s mivel az uniós intervenciós rendszer is a jövő évre húzódik át, egyelőre 3-4 millió tonna ragadt a termelőknél. S jövedelmet ezek nem hoznak.
Nem értenek egyet az Eurostat kalkulációival a lengyel gazdálkodók sem, igaz, ők egészen más hiányosságra hívták fel a figyelmet. A Gazeta Wyborczának nyilatkozó szakértők szerint a közölt adatok megbízhatóságát rontja, hogy a másfél millió lengyelországi termelő közül csupán 12 ezer adatait használták fel.
