Sok pályázat, kevés kifizetés
Az idén eddig több mint 15 ezer pályázatot adtak be európai uniós forrásokra Magyarországon a Nemzeti fejlesztési terv (NFT) keretében. Közülük 3400 projekt támogatásáról döntöttek az illetékes hatóságok, amelyek megvalósítására összesen 120 milliárd forintot osztottak szét. A támogatási szerződések kötése most tetőzik, a nyertesek közül 645-en írták alá a megállapodást. Meglepetésre a kedvezményezettek részéről a vártnál lassabban zajlik a számlák benyújtása, ezért ez idáig csak 2 milliárd forintot tesznek ki a kifizetések. A szakértők egybehangzó becslése szerint, a 2004-2006-os, 750 milliárd forintos keret 35-40 százalékára történhet kötelezettségvállalás az esztendő végéig.
Mindenképpen sikeresnek értékelhetjük az első évet a közösségi pénzek tagállami fogadásában - értékelte a számokat lapunknak Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnökhelyettese. Szerinte jól vizsgáztak a pályázók: darabszámra van elég pályázat, s az NFT több - gazdasági versenyképesség (gvop), környezetvédelem és infrastruktúra (kiop), regionális fejlesztés (rop) - operatív programja esetében meg is haladja a 2004-es keretet a támogatásigény. Noha előbb a gvop-nál, majd most az agrár- és vidékfejlesztési operatív programnál (avop) nagy kihívást jelent a pályázatáradat, végeredményben jól vizsgázott az intézményrendszer. Már csupán a finomhangolás van hátra, ennek köszönhetően 2005-től még inkább felhasználóbarát, egyszerűbb és világosabb lesz a rendszer - ígéri az NFH illetékes elnökhelyettese.
Az eredmények sorát gazdagítja az a felbecsülhetetlen értékű tudás, amelyre a vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, továbbá a pályázatírók és tanácsadók, s az intézményrendszerben dolgozó szakemberek tettek szert az idei pályázás során. Veress József illetékes államtitkár szerint ezt a tudást igen hamar sokszorosan lehet kamatoztatni, hiszen 2007-től évente annyi európai uniós forrás lekötéséről kell majd gondoskodni, mint most 2004-2006 között összesen, s a jövő esztendő őszére el kell készíteni Magyarország 2015-ig terjedő fejlesztési koncepcióját, a II. NFT-t is. Ebben a munkában nemcsak a vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, de az ágazatok és régiók közreműködésére is számítanak.
Nehéz volt 2004, mert az uniós normáknak megfelelően újra kellett tanulni a pályázást, mert sok gondot okozott a nemegyszer túl szövevényes kiírás, a lassú és bürokratikus pályázatkezelés, az új, ám átláthatatlan közbeszerzési törvény és annak késlekedő végrehajtási rendeletei - sorolták a "másik oldal" tapasztalatait a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) évzáró szakmai konferenciáján. Mindenki számára előnyös volt, hogy Magyarország élt az EU által felkínált lehetőséggel, és már 2004 januárjában elkezdte a pályázatok meghirdetését; helyes lenne ezt a példát követni 2005 januárjában is - állapította meg Maróczi Imre, a szövetség elnöke. Egyúttal hozzátette: ugyanakkor már az is látszik, hogy sürgősen és radikálisan javítani kell az irányító hatóságokkal és az ügyfélszolgálattal való kommunikáción, valamint a bírálati szempontrendszer átláthatóságán és annak valamennyi fél részéről történő, kötelező betartásán.
Az idei tapasztalatok tanulságait levonva, a pályázati rendszerben számos változásra érkezett javaslat a Nemzeti Fejlesztési Hivatalhoz. Mint Kondor Zsuzsanna főosztályvezető elmondta, a különböző operatív programoknál már az egységesítés irányába mutat a 14/2004. együttes miniszteri rendelet. Jó hír a pályázók számára, hogy ennek része a formanyomtatványok egységesítése; ekként kívánják elejét venni annak, hogy nem megfelelő pályázatok tömege terhelje az intézményrendszert. Az idén eddig a pályázatok 30-40 százalékát formai okokból utasították el, s 10-20 százalékos volt a tartalmi kizáró ok.
