Szlovák sztrádák magánpénzből
A magántőke fokozott bevonását tervezi az autópálya-építkezésekbe a szlovák kormány. A köz- és magánszféra együttműködésének elősegítésére várhatóan 2005 januárjában vagy legkésőbb februárban létrejön a Dialnica spolocnost (Autópálya részvénytársaság) elnevezésű cég. A százszázalékos állami tulajdonban lévő társaság feladata lesz a potenciális beruházók felderítése, a projektek lebonyolítása, majd annak megszervezése, hogy a későbbiekben az útdíjakból ellentételezzék az autópályákat felépítő magáncégek beruházásait.
Az eddigi tapasztalatok alapján azonban az autópálya-matricák árából befolyó pénz távolról sem elegendő a beruházási költségek megtérítésére, így Pozsonynak további kiadásokra kell felkészülnie a PPP-konstrukcióban megvalósult autópályák kiváltása végett - írja a Hospodárské Noviny. Ez más, állami tulajdonú pályaszakaszok bevételeinek átcsoportosítását vagy egyéb állami bevételek megcsapolását teszi szükségessé.
A Dzurinda-kabinet ugyan elismeri, hogy a magántőke bevonása emeli az útépítések összköltségét, ám ezt az áldozatot vállalhatónak érzi annak érdekében, hogy minél gyorsabban megvalósuljanak a gazdaságfejlesztési szempontból is elengedhetetlen fejlesztések. A tervek szerint magántőkéből fejeznék be például a Zsolnát a Magas-Tátrával összekötő pályaszakaszt.
A magánforrások bevonása annál inkább elkerülhetetlennek látszik, mivel a szlovák gyorsforgalmi utak európai öszszehasonlításban a legdrágábbak közé tartoznak. Az Európai Bizottság tavaly készített összesítése szerint a Szlovákiát, Magyarországot és Szlovéniát magában foglaló országcsoportban átlagosan 12,5 millió euróba kerül egy kilométer megépítése, míg az unió 15 régi tagállamában átlagosan 6,8 millió, a tíz új tagországban pedig 9,1 millió euró ez az összeg.
A jelentés alapvetően a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN) megvalósult és tervezett projektjeit teszi vizsgálat tárgyává, és mintegy "mellékesen" közöl becsléseket a huszonöt országban - részben a TEN keretében, részben attól függetlenül - zajló útépítések egy kilométerre jutó költségeiről. Mint a jelentés készítői hangsúlyozzák, az adatokat nagy fenntartással kell kezelni, hiszen a különböző kormányszervek és hatóságok egymással sok szempontból nem összevethető adatokat bocsátottak Brüsszel rendelkezésére. Egyes tagországokban például az előzetesen becsült költségekből indultak ki, másutt a tényleges kiadásokból.
A pozsonyi közlekedési minisztérium szerint egyébként azért is igazságtalan az uniós szakemberek által készített öszszehasonlítás, mivel Szlovákiában a hegyvidéki terep jelentős pluszköltséget okoz az útépítéseknél, ráadásul szélsőséges hőmérsékleti viszonyokra is fel kell készülni, ami tovább drágítja az autópályákat. További kiadásokat jelentenek a nyomvonal által érintett települések igényei - írja a The Slovak Spectator.
A szlovák törvények értelmében a kormánynak eleget kell tennie a városok és falvak kéréseinek, különben azok megtagadhatják a földterületek átengedését. Így előfordult például, hogy egy település új labdarúgópályát követelt a kisajátítandó területen lévő helyett, míg másutt több száz új lakás felépítését szerették volna elérni a városatyák.
A közlekedési tárca szóvivője, Tomás Sarluska szerint mindezen tényezőktől függően Szlovákiában 7,5 milliótól 30 millió euróig terjed egy kilométernyi autópálya megépítésének költsége.
