Szolgáltatások: szabad a vásár?
Elsősorban a magyar szolgáltatócégek szlovákiai és romániai, de egyes szektorokban akár nyugat-európai terjeszkedését is segítheti, ha megvalósulnak az Európai Bizottságnak a szolgáltatások belső piacáról szóló direktívatervezetében megfogalmazott célok. Ezek két fő elemet foglalnak magukban: ha egy szolgáltató törvényesen működik valamely tagországban, akkor a jövőben más tagország sem állíthatna elé pótlólagos követelményeket az ottani működéshez (származási ország elve). Ha pedig egy szolgáltató a letelepedést választja egy másik tagországban - ami nem feltétele a tevékenység elkezdésének -, akkor a szükséges engedélyeket egyablakos rendszerben szerezhetné be.
A tervezet csak a közlekedési, a pénzügyi és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra nem terjed ki, illetve több területen felmentés várható a származási ország elve alól. Magyarország sem támogatja például, hogy az elv az egészségügyi szolgáltatások esetében is érvényesüljön - tájékoztatta lapunkat Iván Gábor, a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke. Hozzátette azonban, hogy a tervezet egészével kapcsolatos magyar álláspont még tárcaközi egyeztetés alatt áll. Iván szerint Magyarországnak - tekintettel a szolgáltatók árelőnyére és szakmai felkészültségére - érdeke az irányelv elfogadása, amitől csak 3-4 régi tagállam ódzkodik. A direktíva előkészítése az értelmezés és a politikai vita szakaszában van, így a kérdés még vagy egy-másfél éven keresztül napirenden lesz - jósolja a főcsoportfőnök.
A Világgazdaság által megkérdezett szakmai szövetségek és vállalkozások örülnének a liberalizációs tervek megvalósulásának, ha - különösen a tőkeigényes ágazatokban - nem is várnak csodát. A leginkább derűlátóan Hargitai Lilla, a Magyar Reklámszövetség főtitkára nyilatkozott, aki szerint a gyorsan ébredő reklámügynökségeknek nyert ügyük lenne az uniós piacon. Amellett, hogy nem kellene külföldön céget alapítani vagy irodát nyitni, az egyszerűsödés jogász vagy a helyi viszonyokat jól ismerő szakember alkalmazását is nélkülözhetővé tenné. Hargitai elsősorban a külföldi tendereken való részvételben lát lehetőséget a magyar ügynökségek számára, hiszen ezeken ottani jelenlét nélkül is indulhatnának. Egy-egy ilyen megbízás elnyerése pedig fontos referenciát jelent majd a számukra, megnyitva az utat nemzetközivé válásuk előtt.
Az irányelv sem oldana meg azonban mindent - derült ki Hampel Tamás, a Code-In Ingatlanszolgáltató Kft. ügyvezetője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ingatlangazdálkodási szekciója elnökének szavaiból. Hampel rámutatott, hogy például a vagyonértékelést néhány tagállam speciális képzettség megszerzéséhez köti. De a direktíva az olyan korlátokat sem számolná fel, hogy bizonyos típusú ingatlanok értékelését egyes tagországokban eleve csak azok végezhetik el, akik felkerültek egy hatósági listára. Az ingatlanfejlesztés és -forgalmazás területén a magyar cégek külföldi térnyerése valóban könnyebbé válhat, ám tőkeerejüknél fogva inkább csak az EU további, keleti bővítéséből profitálhatnak majd. A jelenlegi tagországok közül ugyan Szlovákia ma is kedvelt célpontja a magyar ingatlangazdálkodóknak, de például Lengyelország esetében már problémát jelent a nagy távolság - mondta Hampel.
A közelség és a piacismeret nyomán az építőipari cégek számára is főleg Szlovákia és Románia jelenthet terjeszkedési lehetőséget, míg Nyugat-Európában tőkehiányuk folytán a magyarok a tervezett direktíva elfogadása esetén sem lennének versenyképesek - véli Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Tolnay ezért inkább a külföldi cégek amúgy is intenzív magyarországi jelenlétének esetleges további erősödését hangsúlyozta, utalva arra, hogy a magyar vállalatok már a nagyobb - 8-10 milliárd forintos - hazai PPP-programokban is gyengének bizonyulnak.
A magyar cégek tőkehiányára utalt Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke is. Molnár szerint a magyar utaztatók nyugat-európai pozíciói a direktíva életbelépésével sem erősödnének meg, szlovákiai, lengyel- és csehországi esélyeik azonban javulhatnak. Jelentős piaci átrendeződés azért sem várható, mert a magyar kiutaztatási piac nem túl nagy: évente 600-800 ezer ember utazik szervezetten külföldre. Beutaztatáshoz pedig eddig sem volt szükség magyarországi irodára.
