Európa nem veszít állásokat az informatikai ágazatban, sőt, a legtöbb országban éppen hogy nő az e területen foglalkoztatottak száma - számítja a EU munkapiaci változásokkal foglalkozó kutatóközpontja (EMCC). Magyarországon különösen látványos, majdnem 80 százalékos volt az informatikában dolgozók arányának növekedése 2000- 2003 között, ami az új tagországok közül a leggyorsabb bővülésnek számít. A felmérésben szereplő 27 EU- és EFTA-tagország közül egyedül Dánia volt kénytelen nettó csökkenést elkönyvelni, ám itt a korábbi nagyon magas foglalkoztatottsági szint fényében kell értékelni a kiszervezési hullámot. Ez jól beleillik a kontinensszerte megfigyelhető trendekbe: a kelet-közép-európai országok általában sokkal nagyobb növekedési arányokat tudtak elérni, mint az eleve fejlett nyugat-európai gazdaságok. Előbbiek az abszolút foglalkoztatottsági mutatókat tekintve továbbra is lemaradnak a régi EU-tagországok mögött. Míg a skandináv vagy az angolszász államokban a munkaerő-állomány másfél-két százaléka az informatikai szolgáltatások területén dolgozik, addig - a Kelet-Közép-Európában vezető - Magyarországon ez az arány alig haladja meg az egy százalékot. A kutatók szerint az informatikai és egyéb üzleti szolgáltatások piacát szédítő ütemű globalizálódás jellemzi, ám Európa több tényező miatt sem kénytelen az álláshelyek számának csökkenésével szembenézni. Egyrészt a fejlettebb EU-tagországok számára a legkézenfekvőbb kiszervezési célországok nem a tengerentúlon, hanem Kelet-Közép-Európában vannak; másrészt számos amerikai vállalat is idetelepíti outsourcing központjait. Végül fontos tényező, hogy az informatikai szolgáltatások piaca abszolút értelemben bővül, így a gazdaság számos területén, például a közszférában megszűnő álláshelyeket ez a szektor kompenzálja.