Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése elhibázott, és nem a kijelölt célok irányába befolyásolja a magyar drogpolitikát, állapították meg a drogkérdés számos részterületének szakértői egy ma tartott sajtótájékoztatón.

Hétfőn az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a büntető törvénykönyv (Btk.) kábítószerre vonatkozó több rendelkezését, javarészt azonnali hatállyal. "A kábulathoz való jog nem létezik" - mondta a többségi határozat szóbeli indoklásakor Holló András, az Ab elnöke. Az írásba foglalt határozat szerint a korlátozásoktól mentes "mámorhoz való" jog még közvetve sem vezethető le az Alkotmányból, "nem része a legmagasabb testi és lelki egészség biztosításához fűződő jognak, mert a kábulat saját maga részére történő kiváltása nem tartozik hozzá az egyén alkotmányos garanciákkal védett szabad személyiségfejlődéséhez".

Egyértelmű, hogy nem jó döntés, "ezeknek a gyerekeknek az iskolában a helyük, és nem a börtönben" - mondta Zacher Gábor toxikológus. A szakember megjegyezte: nem lehet minden szempontból jó drogtörvényt alkotni. Németh Zsolt kriminológus szerint rossz az Ab határozata, mert a szigorítás irányába hat. A büntetőjog eszközeit viszont csak végső érvként szabad alkalmazni, amikor már nem tud segíteni a szülő, a pedagógus, vagy a pszichiáter. Juhász Gábor, a Kendermag Egyesület elnökhelyettese elmondta, hogy az Európai Parlament a napokban elfogadott egy jelentést, amely szerint a jelenlegi európai drogpolitika rossz úton halad, amikor büntetőjogi szankciókat alkalmaz. A Miniszterek Tanácsa pénteken tárgyal a jelentésről.

Ritter Ildikó, a Országos Kriminológiai Intézet kutatója hangsúlyozta: a kábítószer-fogyasztás büntetőjogi eszközökkel önmagában nem kezelhető. "A tiltás nem képes és nem alkalmas arra, hogy visszaszorítsa a kábítószer-fogyasztást" - mutatott rá. A kutató szerint ebben a kérdésben a társadalom éppen úgy megosztott, mint ahogy az Ab is. Egy ilyen testületnek nem az a feladata, hogy morális alapokon döntsö. Csorba József, a Magyar Narkológiai Társaság vezetője szerint hiba volt az Ab részéről, hogy nem vette figyelembe sem a szakemberek, orvosok, pszichiáterek, addiktológusok véleményét, sem pedig a magyarországi drogfogyasztás valódi helyzetét. Az addiktológus az Ab döntésének hatását érzékeltetve megjegyezte: azok a drogfogyasztó fiatalok, akik eddig felkeresték a szakorvost, ezután már nem merik megtenni, mert félnek a büntetőjogi szankciótól.

Topolánszky Ákos drogpolitikai szakértő botrányosnak nevezte az Ab határozatát. A testület ezúttal drogpolitikát érvényesített, holott határozatának indoklása szerint épp ezt szerette volna elkerülni. Kály-Kullay Károly, a Sziget Droginformációs Alapítvány vezetője azt emelte ki, hogy az Ab döntése nyomán ismét két részre fog szakadni a társadalom és megbélyegzik a drogfogyasztó fiatalokat. Funk Sándor pszichiáter az Ab-határozat indoklásának arra a fordulatára utalva, hogy nem vezethető le az alkotmányból a kábulathoz való jog, felvetette a kérdést: mi lesz a részegekkel? "Hát eddig behozták őket a detoxikálóba, ezentúl majd beviszik őket a börtönbe" - vélekedett a pszichiáter. (hvg)