Büntetőszankció helyett bírság?
Gyakran esik szó a kartellező cégvezetők büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségéről. Visszatartó hatású lehet azonban az is, ha büntetőjogi szankciók helyett kifejezetten versenyjogi eszközökkel lépnek fel velük szemben. Ez a megoldás is felmerül most, a versenytörvény napirenden lévő módosítása kapcsán - tudta meg a Világgazdaság. Némely vélemény szerint - amennyiben a kartellekkel szembeni küzdelem igényli - a céggel egyidejűleg akár a vezető is megbírságolható, tisztségéből elmozdítható, foglalkozásától eltiltható lenne a súlyos jogsértés miatt.
A versenyjogi büntetéssel kivédhetők ugyanakkor az esetleges büntetőjogi szankcionálásból eredő, egyébként előre látható problémák. Ugyanis, jóllehet nemzetközi tendencia, egyelőre csak Amerikában és Kanadában érvényesül hatékonyan a kartellező vezetők nem verseny-, hanem büntetőjogi felelőssége. Európában csak itt-ott, és - egyebek közt a büntető- és a versenyeljárás ütközése miatt - zökkenőkkel működik.
A GVH-ban hangsúlyozták, hogy a versenyjogi szankcionálás még alapos megfontolás tárgya. Annyi bizonyos: a hivatal igyekszik a törvénymódosításban is hasznosítani a kartelleljárások tapasztalatait. Így például pontosítani fogják a GVH idevágó jogosítványait, hogy azok egyértelműek legyenek a hatóság és az érintett vállalkozások számára is. Várhatóan változni fog a mai - a jogsértő cég előző évi hazai forgalmának tíz százalékáig terjedő - "bírságplafon". A szakembereket az vezérli, hogy a GVH ne rendelkezzék gyengébb eszközökkel, mint az uniós társhatóságok. Az elképzelés szerint a bírságmaximum alapja nem csupán az érintett gazdasági társaság, hanem annak a teljes vállalkozáscsoportnak a magyarországi forgalma lesz, amelyhez tartozik.
Várhatóan bővül a versenyhatósági határozatok köre. Van ugyanis egy új közösségi jogi határozattípus, amelynek révén a jogsértés miatti eljárás megszüntethető, ha a cég bizonyos feltételeket vállal. Ezt alkalmazták nemrégen a Coca-Colával szemben indított brüsszeli erőfölényes vizsgálatban, ahol a cég vállalta, hogy - Magyarországra is kiterjedően - átalakítja forgalmazási rendszerét. Módosítani kell az eljárási szabályokat azért, hogy az új határozatfajta a magyar gyakorlat részévé váljon.
A verseny korlátozását célzó tilos megállapodás, összehangolt magatartás alól - mivel törvényünk módot ad rá - egyedi kérelem alapján mentesülhetnek bizonyos megállapodások. Az unióban viszont nincs lehetőség egyedi mentesítésre. Ezért mindenképpen meggondolandó az idevágó rendelkezések fenntartása. Hasonló a szakemberek dilemmája a csoportmentesítéssel kapcsolatban is. Az uniós előírásokat szinte kopírozza a hazai szabályozás. Kérdés, szükség van-e egyáltalán a magyar rendelkezésekre, ha a közösségiek közvetlenül alkalmazhatók.
Foglalkoztatja a törvény-előkészítőket az is, hogyan gyorsítható az ügyek bírósági felülvizsgálata, hiszen nem szerencsés, ha évekig bizonytalanság uralkodik a helyes piaci magatartás kérdéseiben, főként ha közbeszerzéses esetről van szó. A megoldás azonban nem igényli a versenytörvény módosítását. A szakemberek mindenesetre javasolni kívánják annak vizsgálatát, hogy a jelenlegi törvényi keretek között milyen lehetősége van a versenyügyek gyorsabb elbírálására a bíróságnak. Meggondolásra érdemesnek tartják az esetleges versenyjogi szakbíráskodás megteremtését, illetve a versenypolitikához értő közgazdasági ülnökök alkalmazását is.
A törvénytervezet a tavasszal kerülhet a parlament elé.
