Képviselő, vagy üzletember?
A német törvényhozás valamennyi frakciója úgy nyilatkozott, hogy kész a Thierse által szorgalmazott tárgyalásokra, ami jelzi: régóta a levegőben van a honatyák mellékállásainak kérdése. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet, a jelenlegi szabályok csak anynyit írnak elő, hogy a képviselői fizetésen túlmenő bevételeket jelenteni kell a házelnöknek, ám nem kell azokat nyilvánosságra hozni. A közvélemény mindössze az alkalmazotti jogviszony tényéről szerezhet tudomást, a honoráriumról nem, és sok esetben az sem világos, milyen teljesítményt vár el a szóban forgó politikustól az őt alkalmazó vállalat.
A kormányoldalon sokan úgy vélik, egy képviselő idejébe egyszerűen nem férhet bele olyan felelősségteljes tisztségek betöltése, mint például a Duales System hulladékhasznosító cég igazgatóságának vezetése, vagy éppen a BDA munkaadói szövetség irányítása. Mindkét posztot az ellenzéki CDU képviselői - Hans-Peter Repnik, illetve Reinhard Göhner - töltik be. Az SPD padsoraiban inkább szakszervezeti vezetők foglalnak helyet; az előző ciklusban ilyen volt Klaus Wiesenhügel, az IG Bau tömörülés elnöke - írja a Handelsblatt.
Edmund Stoiber, a bajor CSU első embere szerint a gazdasági tisztséget betöltő politikusoknak nyilvánosságra kellene hozniuk javadalmazásukat. Azzal ugyanakkor nem ért egyet az ellenzék, hogy meg kellene tiltani a mellékállások ellátását. Ahogy Guido Westerwelle FDP-elnök fogalmaz: ebben az esetben senki nem jönne át a gazdasági életből a politikába. Maguk a vállalatok sem látnak kivetnivalót abban, ha egy képviselő egyúttal az üzleti életben is aktív marad. A Deutsche Post, illetve az EnBW egy-egy alkalmazottja különböző tartományi parlamentek tagja, míg a Deutsche Steinkohle és a Dresdner Bank egy-egy munkatársa a szövetségi törvényhozásban foglal helyet.
