Kijevi harcok a kormányfőségért
Viktor Juscsenko váratlanul viszszatért Kijevbe abból a kárpát-ukrajnai síparadicsomból, ahol a tegnap kezdődött pravoszláv karácsonyt tervezte megünnepelni. Az ukrán elnökválasztás győztesének hirtelen visszatérését a fővárosba elemzők azzal magyarázzák, hogy egyszer csak esedékessé - sőt, nyitottá - vált az új miniszterelnök személyének kijelölése, miután a távozóban lévő Leonyid Kucsma elnök szerdán elfogadta az elnökválasztás vesztesének, Viktor Janukovicsnak a lemondását, amelyet az december 31-én nyújtott be. Janukovics akkor azt hangoztatta, és azóta is ezt teszi, hogy nem adja fel a harcot a december 26-i "harmadik forduló" eredményének érvénytelenítéséért: miután a központi választási bizottság elutasította panaszait, szerdán a legfelsőbb bíróságnál kért jogorvoslatot. Az ukrán alkotmány értelmében Juscsenkót addig nem lehet hivatalosan elnökké nyilvánítani, amíg Janukovics bele nem nyugszik a vereségbe.
Kucsma szerdán nemcsak Janukovics lemondását fogadta el, hanem ideiglenes jelleggel azt a Mikola Azarovot bízta meg a kormányfőséggel, aki korábban Janukovics első helyettese volt, és az ő hívének számít. A kinevezés hallatán Julia Timosenko, Juscsenko egyik korábbi szövetségese is nyomban bejelentette igényét a miniszterelnöki posztra. A tisztség felértékelődött azáltal, hogy Kucsma javaslatára a parlament megszavazta: a kormányfő nem az elnök, hanem a parlament kinevezettje lesz szeptembertől.
Timosenko liberális közgazdásznak és a demokrata párt egyik oszlopának számít; a Handelsblattnak már korábban úgy nyilatkozott, hogy "jó miniszterelnök lennék", újabban abban is biztos, hogy kellő szavazatot tud összeszedni a parlamentben, de a helyzet ismerői szerint erről csak ő van meggyőződve. A német lap lehetségesnek tartja, hogy a szocialisták vezetője, Olekszandr Moroz lesz a befutó, mivel neki mindkét oldalon jó az ázsiója.
