Sok fiatal megy külföldre
A külföldön legálisan munkát vállaló magyarok számát tekintve Németország vezet, az Egyesült Királyság pedig leszorította a második helyről Ausztriát. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint ebben a három országban - a csatlakozásunkat követően - tavaly több mint hétezer munkavállalási engedélyt adtak ki magyaroknak. Ennél azonban jóval több lehet a legálisan kint dolgozók száma, róluk azonban nincs adatunk - mondta lapunknak Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. Finnországban 51 (ebből 21-en zenészek), Norvégiában 62, Máltán pedig hét magyar kapott engedélyt. Ausztriában egyébként 1900-an kaptak hat hónapra szóló ingázói munkavállalásra, hatszázan pedig ötven hétre szóló "gyakornoki" engedélyt. Az Egyesült Királyságban tavaly május óta 2310 magyar munkavállalót regisztráltak, ez az újonnan csatlakozott országokból érkezett munkavállalók három százaléka.
A feketén dolgozók száma ennél jóval több, Ausztriában a legnagyobb - állítja Baldauf Aladár, a Héra Holding ügyvezető igazgatója. A szakember a Németországban dolgozók egyharmadát is illegális munkavállalónak tartja.
Egyelőre úgy tűnik, nem növekszik drasztikusan a külföldön munkát vállalók száma. Kovács Géza szerint, amint az érdeklődők számára kiderül, hogy nyelvtudás is szükséges a más országbeli állás betöltéséhez, sokan elállnak a munkavállalási szándékuktól.
Azok, akik úgy döntenek, csomagolnak, és máshol kamatoztatják szaktudásukat, többnyire diplomás, nyelveket jól beszélő fiatalok. A magyarok leginkább az osztrák, a német és az angol állások között keresnek, de a svájci és a franciaországi pozíciók iránt is érdeklődnek - állítja Buda Szabolcs, a Jobpilot Magyarország Kft. ügyvezetője.
Az it-tanácsadó, könyvelő, rendszergazda, SAP-programozó, üzleti elemző, gépészmérnök pozíciók a legnépszerűbbek az interneten külföldi állást keresők között. Az elmúlt tíz napban ezer körüli érdeklődő nézte meg Magyarországról ezeket a munkalehetőségeket, de az angliai autóbusz-vezetői munkára is több mint háromszáz megtekintést regisztráltunk - fogalmaz Buda Szabolcs. A cég tapasztalata szerint a külföldi pozíciókat 20-50 százalékkal kevesebben látogatják, mint a magyarországiakat. A kapcsolatfelvételekből kitűnik, hogy a külföldi munka iránt érdeklődők legnagyobb részének műszaki, informatikai vagy gazdasági diplomája van. A külföldön munkát vállalók, kutatók, PhD-hallgatók és ösztöndíjasok legtöbbje nem örökre menne ki, néhány év tapasztalatszerzés után visszatérne Magyarországra. Az újbóli beilleszkedés azonban nem mindig megy könnyen - fogalmaz Saphier Regina, a Project Retour nevű szervezet vezetője. A Project Retour a más országokból hazatérő fiatal magyar szakemberek beilleszkedését támogatja. A vezető szerint a visszatérést leginkább a 30 év körüli, nagyrészt az USA-ban élő fiatal, magyar állampolgárságú, MBA-végzettségű szakemberek fontolgatják. (KI)
