Versenyt kizáró indítvány
Mivel a köztársasági elnök a közbeszerzési törvény múlt év végi módosítását visszaadta megfontolásra az Országgyűlésnek, esély nyílt arra, hogy ne születhessen meg a közpénzfelhasználás szempontjából előnytelen és a közösségi jogba ütköző jogszabály. Az ugyanis helytelen célra irányuló, rosszul megfogalmazott rendelkezés, melynek esetleges hatályosulását szankcionálná az Európai Bizottság - fejtette ki Gadó Gábor helyettes államtitkár a köztársasági elnök által alá nem írt módosításról. A rendelkezés lényege, hogy kivonja az állami vagy helyi önkormányzati alapítású cégeket - az alapítóval kötött visszterhes szerződések, például vállalkozás, megbízás esetén - a közbeszerzési törvény hatálya alól.
Ezzel kedvező helyzetbe hozza az állam, az önkormányzatok saját vállalkozásait és kizárja a versenyből, az üzletszerzés lehetőségéből az adott szolgáltatás nyújtására képes egyéb cégeket. Az állami, illetve önkormányzati forrásokhoz adóbefizetéseikkel hozzájáruló állampolgárok és szervezetek jogos elvárása, hogy a közpénzeket átlátható módon és - ahol erre lehetőség kínálkozik - verseny alapján, optimális módon használják fel - hangsúlyozta az államtitkár.
Ráadásul a magyar közbeszerzési szabályozásnál a jogalkotónak nincs korlátlan mérlegelési lehetősége, mert figyelemmel kell lennie a közösségi szabályokra. Márpedig a közpénzek átláthatóságára, a verseny érvényesülésére vonatkozó elvi szempontok kötelező követelmények a közösségi közbeszerzési irányelvekben is. A közbeszerzés csak azokban az esetekben mellőzhető, ahol arra az irányelvek tételesen lehetőséget adnak, és a közösségi szabályozás nem ismer a kifogásolt módosításra alapot adó kivételt. Ez magyarázza az Európai Bizottság intelmét, miszerint a törvénymódosító javaslat elfogadásával, illetve hatályosulásával eljárást indítanak Magyarország ellen.
A kormányzat - a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Közbeszerzési Tanács szakértőinek véleményével is megerősítve - azért sem javasolta az önálló képviselői módosító indítvány elfogadását, mert azt jogtechnikailag alkalmatlannak, a törvény más szakaszaival ellentmondónak találta.
Az indítvány sorsa most ismét a parlament, illetve az előterjesztők kezében van. A kormányzati álláspont változatlanul az, hogy nincs szükség a közbeszerzési törvény módosítására. Más kérdés, hogy - az új közösségi irányelveknek megfelelően, mint minden tagországban, így Magyarországon is - hozzálátnak a közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatához. Az ennek során készült tervezetről a parlamentnek legkésőbb az idén ősszel döntenie kell. Bár az unióban törekednek a közbeszerzés rendjének egyszerűsítésére, arról nincs szó, hogy szűkítenék az irányelvek hatályát, alkalmazási körét, illetve bővítenék a kivételek lehetőségét - mondta Gadó Gábor.
