"Zöld" levél az FVM-terv ellen
Az Európai Bizottsághoz fordulnak a hazai zöldszervezetek, megakadályozandó, hogy az agrár-környezetvédelemre és más vidékfejlesztési célokra szánt idei pénzek egy részét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a sertés- és baromfitartók által felhasználható közvetlen mezőgazdasági támogatásokhoz csoportosítsa át. Az erre vonatkozó levelet a napokban küldik el a bizottság több illetékes főigazgatóságának - közölte Figeczky Gábor, a WWF mezőgazdasági és vidékfejlesztési programvezetője.
A földművelésügyi tárca decemberben juttatta el a Nemzeti vidékfejlesztési tervben (NVT) szereplő összegek átcsoportosítására vonatkozó előterjesztését a bizottság mezőgazdasági főigazgatóságának, ám a hivatalnak a többi brüsszeli szakhatósággal is egyeztetnie kell a jóváhagyás előtt - mondta Figeczky. Szerinte a WWF, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport által közösen elkészített levél várhatóan akkor éri el hatását, ha az uniós szervek valamilyen szabálytalanságot fedeznek fel az FVM eljárásában. A zöldszervezetek mindenesetre cáfolják az érvelést, hogy hiányzik a kellő felkészültség az agrár-környezetvédelmi támogatások fogadására, mivel a gazdák tavaly novemberig öszszesen több mint 30 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be a kiírt pályázatokra.
Mint ismert, az FVM 14 milliárd forint átcsoportosítását kezdeményezte az NVT-ből. Az öszszeg 20 százalékát a hazai költségvetésnek, 80 százalékát a brüsszeli közös kasszának kell állnia. A 14 milliárdos összegből nyolcmilliárd forintot lehetett volna agrár-környezetvédelmi támogatásokra kifizetni, a fennmaradó összeget pedig félig önellátó gazdaságok dotálására, termelői csoportok felállítására, állatjóléti intézkedésekre és a kedvezőtlen adottságú térségekre használhatták volna fel. Az agrártárca ehelyett az elvont pénzeket - közvetett módon - főként azoknak az állattenyésztő gazdaságoknak kívánná juttatni, amelyek az uniós dotációs rendszerben direkt brüsszeli forrásokat nem kaphatnak.
Egyértelműen támogatja ugyanakkor az átcsoportosítási elképzeléseket a legnagyobb hazai agrár-érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), és a tervek sikeréért ugyancsak kész lobbizni Brüszszelben. (A szintén meghatározó gazdaköri szervezet viszont információink szerint korábban a pénzmozgás ellen szavazott.) Tóth István, a MOSZ titkára elmondta: az átrendezésre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy az uniós termelőkkel szembeni versenyhátrány csökkenjen. A módosítással ellensúlyozni lehetne azt is, hogy az EU agrárpolitikája a közelmúltbeli reformdöntések és -szándékok nyomán mára kiszámíthatatlan lett. Emellett részben pótolhatók lennének azok a nemzeti források, amelyek a magyar agrárbüdzséből a költségvetési takarékossági intézkedések miatt hiányoznak.
Tóth szerint mára világossá vált, hogy Brüsszel - szemben a csatlakozási tárgyalásokon hangoztatott álláspontjával - az élet- és versenyképes gazdaságok fenntartására és kialakítására törekszik a termelők jövedelembiztonságának korábbi garantálása helyett. Ilyen körülmények között eleve versenyhátrányt okoz, hogy a hazai gazdák az uniós közvetlen kifizetések 25 százalékát kapták meg 2004-ben, míg az EU15-ök száz százalékot vehettek igénybe. Az érdekképviselet szerint ma már az élet- és versenyképes gazdaságok állnak az uniós vidékfejlesztési politika középpontjában is. Ugyanakkor visszás helyzetet teremt, hogy az EU15-öknél tavaly a vidékfejlesztési támogatások aránya 14 százalékot tett ki, míg nálunk meghaladta a 30 százalékot.
A tíz újonnan csatlakozó országnak a belépés előtt lehetősége volt arra, hogy a nekik szánt 2004-2006-os vidékfejlesztési pénzek egy részét (átlagosan évi 20 százalékát) átcsoportosíthassa. Kilenc tagjelölt az átrendezésről döntött, Magyarország viszont - amely három év alatt összesen 180 milliárd forintot költhet vidékfejlesztési célokra - nem. Az ennek megfelelően kidolgozott magyar NVT-t Brüsszel tavaly nyáron fogadta el, az ehhez kapcsolódó jogi és eljárási rendet pedig októberben véglegesítette. Ezért az unió most furcsállja, hogy Magyarország máris módosítani akar az alig jóváhagyott szabályozáson. Szakértők szerint az FVM kezdeményezése mögött az áll, hogy az év végére eldőlt: a 2005-ös agrárbüdzsé gyakorlatilag nem tartalmaz szabad nemzeti forrásokat az úgynevezett determinációkon és az uniós társfinanszírozáshoz szükséges összegeken felül (VG, 2004. október 18.). Ezért az agrártárca az átcsoportosítás révén igyekszik elkölthető pluszpénzeket találni. (HL-NIG)
