A fejlesztések gyorsítását tervezi a főváros

Mit jelent az új szemlélet? Több pénzt az utak felújítására, a köztisztaságra, a tömegközlekedésre, a városrehabilitációra. Emellett a beruházások engedélyokiratainak gyors jóváhagyásával megteremtik annak lehetőségét, hogy már márciusban megkezdődhessen ezek megvalósítása. Ahogy maga a főpolgármester összegezte a közelmúltban igen találóan: építhetünk mi százmilliárdokért szennyvíztisztítót, hulladéklerakót, indíthatjuk végre a 4-es metró munkálatait, az embereket a kátyúk, a közlekedési gondok, a kutyapiszok, a közterületek állapota érdekli.

Kérdés persze, mitől a hirtelen megvilágosodás, hiszen a fentebb felsoroltak már évek óta rontják a fővárosiak közérzetét. Az egyik ok mindenképpen Demszky Gábor népszerűségének tavalyi zuhanása. A főpolgármester, illetve az SZDSZ a múlt évben szembesült először komolyan azzal, hogy 2006-ban elveszítik Budapestet, ha addig nem tudnak jobb működést és látványosabb fejlődést elindítani a városban. Többek között a fővárosi szocialista frakcióval és a kerületekkel való kiegyensúlyozottabb kapcsolat érdekében a főpolgármester tavaly decemberben elvonta addigi első számú helyettese legtöbb hatáskörét, beleértve a költségvetést is. Atkári János tíz évig irányította a város pénzügyeit, s szakmai kvalitásait senki nem vonta kétségbe, de kompromiszszumképtelensége miatt több esetben még saját frakciójával is szembefordult, a szocialistákkal pedig különösen kiéleződött a kapcsolata. Az MSZP elégedetten fogadta a személyi változást, ami segítette az idei békés költségvetési egyeztetést, ahogy nyilván az is, hogy a szocialistáknak is szükségük van Budapestre, s így a koalícióra.

Az idei szemléletváltás másik oka kétségkívül a kedvezőbb pénzügyi helyzet: a főváros közvetlenül is többet kap a központi költségvetésből, s emellett mind a nagy fővárosi beruházásokhoz, mind a szükséges felújításokhoz több állami forrásra számít. Az elmúlt években a fővárosi büdzsével kapcsolatos viták lényege mindig az volt, hogy a szabad demokraták a fejlesztésekre, a szocialisták pedig a működésre szerettek volna több pénzt fordítani. Az idén az állam többek között az önkormányzati útfelújításokat és a tömegközlekedést is támogatja, így nagyobb a főváros mozgástere, ezért több jut a közérzetjavító beruházásokra is.

Ebben az évben összesen 399 milliárd forinttal gazdálkodhat Budapest. A főváros legnagyobb bevétele az iparűzési adó, ebből 71 milliárd forintot terveznek - hasonló nagyságrendű összeg jut a 23 kerületnek is, miután ez az adónem megoszlik a budapesti önkormányzatok között.

Az idei költségvetés összesen 48 milliárd forint hitelfelvétellel számol. Az Európai Beruházási Banknál (EIB) rendelkezésre álló hitelkeretből 23 milliárd forintot hívnak le különböző fejlesztésekre. A büdzsé tervezetében emellett további 25 milliárdos hitelfelvétel szerepel, illetve ennek alternatívájaként kötvénykibocsátás. Erről év közben dönt az önkormányzat, attól függően, hogy a beruházások a tervezett ütemnek megfelelően haladnak-e. A főpolgármester szerint a teljes 25 milliárdra biztosan nem lesz szükség ebben az évben, de érdemes nagyobb összeget felvenni, ha így kedvezőbb kondíciókkal jut kölcsönhöz a város, a fel nem használt pénzt pedig értékpapírokba helyezik.

A 399 milliárd forint csaknem 44 százalékát beruházásokra, felújításokra kívánják fordítani. A tömegközlekedés fejlesztésére 50 milliárd forintot tervez a város. Felújítják a szentendrei HÉV vonalát, folytatódik a 2-es metró korszerűsítése, épül a 4-es metró, és új járműveket vásárolnak. Megkezdődik az aquincumi híd és az 5-ös metró előkészítése. Az idén a korábbinál több felüljáró- és útfelújítás lesz a városban, rendbe hoznak több aluljárót, fejlesztik a zöldterületeket. Emellett folytatódik a budapesti hulladékkezelés és szennyvíztisztítás korszerűsítése, illetve a kórház- és iskolafelújítási program.

Az előzetes egyeztetések után összeállított költségvetéshez ma a közgyűlésen közös módosító indítványt nyújt be az MSZP és az SZDSZ. Ez a büdzsé belső szerkezetén belül mintegy 6,6 milliárd forintos átcsoportosítást jelent. A szocialisták elsősorban a tömegközlekedésre, a köztisztaságra és a közbiztonságra, míg a szabad demokraták a városrehabilitációra kívántak többet fordítani, míg végül kompromisszumra jutottak. Az eredetileg tervezett 9 helyett 8,5 százalék lesz a főváros ez évi működési eredménye, de ez egyáltalán nem ingatja meg a pénzügyi stabilitást - állítják egybehangzóan.

A bűvös mutató, a működési eredmény kulcskérdésnek tekinthető a gazdálkodásában, többek között emiatt ragaszkodott Atkári János az elmúlt években a működési kiadások visszafogásához. A folyó bevételek és a folyó kiadások közötti különbség teszi lehetővé hosszú távon a város számára szükséges beruházások megvalósítását, illetve ez hozza nemzetközi pénzpiacon is olyan kedvező helyzetbe az önkormányzatot, hogy jó kondíciókkal juthat fejlesztési hitelekhez, s azokat biztonságosan fizetheti vissza. Az idei 8,5 százalékos működési eredmény jónak mondható, a Fidesz kormányzati ciklusának végére ez a mutató 2-3 százalékra csökkent. Budapest célja az, hogy hét éven belül elérje a 20 százalékos működési eredményt, ami a nyugat-európai nagyvárosok esetében is kiemelkedőnek számít.