A növekedés önmagában kevés
Magyarország számára nehezen elfogadható az a bizottsági javaslat, amely szerint a lisszaboni stratégiából a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre kell koncentrálni. Annak érdekében, hogy ez a növekedés fenntartható legyen, a másik két célt, a környezetvédelmet és a társadalmi kohéziót is a helyén kell kezelni - mondta Iván Gábor, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Hozzátette: a hivatalos magyar álláspont, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a március 22-i EU-csúcson ismertet majd, egyelőre nem öltött végleges formát.
Meg kell találni az egyensúlyt, és összehangoltan kell fejleszteni azokat a területeket, amelyek gyorsan fejtik ki hatásukat, és azokat, amelyek csak hosszú távon növelik a versenyképességet - mondta a beszélgetésen Kovács István Vilmos. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese kiemelte az oktatás és képzés, az egészségügy, a kutatás-fejlesztés, az innováció és az informatika fejlesztésének szükségességét. Szerinte univerzális megoldások nincsenek, az egyes tagállamokban gyakran más-más recept válik be.
A szakértők szerint a tagországok által a 2000. tavaszi liszszaboni csúcstalálkozón elfogadott tízéves gazdasági program egyik problémája az volt, hogy olyan területeket érintett, amelyek szabályozása és kezelése teljesen tagállami hatáskörben van. Így az EU nem tudott sokat tenni a folyamat előmozdítása érdekében, a tagországok pedig nem tettek elég hatékony lépéseket. Kovács István Vilmos szerint mindenképpen örvendetes, hogy időben felismerték, miszerint 2000 óta nem történt elmozdulás, sőt valamelyest nőtt is a szakadék az EU és Amerika között.
