Gondot jelenthet a béremelés
A 2005. évi költségvetés vitája során az Országgyűlés elfogadott olyan módosító indítványokat, amelyek segítik az önkormányzatokat a béremelések kifizetésében, de a központi költségvetés nem finanszírozza a hat százalék feletti bérintézkedések teljes többletköltségét. Ez mindenképpen gondot jelent azoknak a településeknek, amelyek tavaly nem tudtak béremelést adni közalkalmazottaiknak, így az előző évi elmaradást is az idén kell pótolni - mondta a Világgazdaságnak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Az adatok szerint tavaly mindössze 850 önkormányzat emelte a közalkalmazotti béreket, csaknem 2400 helyen azonban ez elmaradt.
A köztisztviselők teljes körű, hatszázalékos bérfejlesztésének fedezetét az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. Az illetményalap a tavalyi 33 ezerről az idén 35 ezer forintra emelkedett. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás értelmében a közalkalmazotti illetménytábla alapján - tehát garantált módon - január 1-jétől átlagosan 7,5, szeptember 1-jétől pedig egységesen további 4,5 százalékkal emelkednek a közalkalmazotti keresetek. Ez utóbbi fedezetét megteremtette az Országgyűlés, amikor a költségvetés második körös módosító indítványai között elfogadta, hogy 8,4 milliárd forintot csoportosít át az önkormányzatoknak a közalkalmazotti bérek kifizetéséhez. A 7,5 százalékos emelést azonban nem fedezik azok a bérhordozó normatívák, amelyek összegét az első körös módosító indítványok során megemelték.
A TÖOSZ elnöksége legutóbbi ülésén áttekintette, hogy a hét önkormányzati érdekszövetség közös állásfoglalása, amelyet a 2005-ös költségvetéssel kapcsolatban fogalmaztak meg, menynyire befolyásolta az idei büdzsé önkormányzatokat érintő rendelkezéseit. Az érdekképviseletek szerették volna elérni, hogy az önkormányzatok mentesüljenek a céltartalék-képzési kötelezettség alól, de ez nem sikerült. A települések elvileg a helyben képződő személyi jövedelemadó tíz százalékát kapják meg, de a zárolás miatt ez az arány most 8,3 százalék. Ez többek között azért gond, mert a helyben maradó szja a helyhatóságok szabadon felhasználható forrásai közé tartozik, ez lehet például a kötelező béremelések egyik forrása, illetve ezt szokták fejlesztésekre is fordítani. A szövetségek indítványa ellenére reálértékben csökkennek a hazai fejlesztési források - a címzett- és céltámogatások, a területi kiegyenlítést szolgáló, valamint a céljellegű decentralizált támogatások. Évek óta rendszeresen kérik az önkormányzatok, de hiába, hogy a központi költségvetés a dologi kiadásokra a tervezett infláció mértékéig biztosítson forrást.
A TÖOSZ szakértői szerint ugyanakkor előrelépésnek tekinthető, hogy a központi források önkormányzatok közötti elosztása 2005-ben differenciáltabban, feladatarányosabban történik, ami a szűkös pénzügyi lehetőségek ellenére segítheti a működőképesség javulását és a közszolgáltatások ellátását. Kedvezőnek értékelik a többcélú kistérségi társulások megalakulását, működését, egyes fejlesztési források decentralizációját vagy a közoktatásban az intézmények kihasználtságának javítását.
