Javuló külső egyensúly
Decemberben folytatódott az áruforgalmi egyensúly javulása. Az előzetes adatok alapján az utolsó havi hiány 260 millió euró körül alakult, ami - a novemberi deficithez hasonlóan - az elmúlt hat év legkisebb passzívuma. A kivitel 6,6, a behozatal 2,1 százalékkal haladja meg az előző évi szintet (forintban számolva). Az export-import olló nyílása alapvetően kedvező folyamat, különösen a kivitel jó teljesítménye örvendetes - fogalmazott lapunknak Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője.
A külkereskedelem bővülése egyébként kisebb, mint a korábbi hónapokban, ám ebből meszszemenő következtetéseket nem lehet levonni. Ezt ugyanis feltehetően a hosszú decemberi üzemleállás magyarázza, ráadásul a következő hónapokban a revíziók alkalmával valószínűleg felfelé tolódnak az indexek.
Nem csupán a decemberi adatok, hanem az előző hónapok átfogó statisztikai felülvizsgálata is megerősíti a javuló egyensúlyi folyamatokat. A Központi Statisztikai Hivatal az európai uniós csatlakozáskor végrehajtott módszertani váltás körüli problémákat most orvosolta: megállapította, hogy az akkor és a következő hónapokban importként elszámolt tételek egy része (vásárokra, kiállításokra a visszaszállítás igényével szállított termékek, korábban bérmunkaként már elszámolt tételek) hibásan szerepelnek az importoldalon. Ez azt jelenti, hogy a május-novemberi időszakban mintegy 450 millió euróval kisebb hiány halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, mint amennyit korábban kimutatott a KSH. (Az érték egyébként mintegy harmada a vitatott statisztikai besorolású összegnek. További szűk egyharmadáról a KSH megállapította, hogy helytelenül lett besorolva az átmeneti tételek közé, a fennmaradó rész pedig klasszikus importtermék volt.)
A felülvizsgálatok után kirajzoló trend meglehetősen egyértelmű: Magyarországon 2003 közepe óta gyakorlatilag folyamatosan javul az áruforgalmi egyensúly. Különösen igaz ez a megállapítás akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az egyetlen törést a trendben egy módszertani okok miatt elszámolt, de közgazdasági értelemben nem ezt az időszakot terhelő import okozta. (A Magyar Nemzeti Bank egyébként ezt a tételt figyelmen kívül hagyja a fizetésimérleg-statisztika készítésekor, de ezt a KSH az Eurostat-standardok értelmében nem teheti meg.)
A külső egyensúlyi pozíció kedvező alakulása mögött a reálbér-dinamika csökkenése áll - mondja Tóth Illés -, amely a fogyasztási célú import növekedését mérsékli. Az idén a lassú javulás folytatására számít az elemző, amivel kapcsolatban a legfőbb bizonytalanságot az európai konjunktúra gyengesége, illetve ingadozásai jelenti. (MI)
