Letörendő cégfantomizálás

Ma a kormány első olvasatban tárgyalja a cégek fantomizálását megakadályozni hivatott törvényjavaslatok normaszövegét, s ezzel párhuzamosan elkészült a lobbitörvény koncepciója is - tudtuk meg. Bár a két ügy első olvasatra távol áll egymástól, úgy tudjuk, a kormányzat azt fontolgatja, a ciklusban készüljön-e komplett korrupcióellenes törvénycsomag. Az elhatározás és a politikai döntés még hiányzik, mert a feladat megoldása nem egyszerű - fogalmaztak lapunknak kormányzati tisztségviselők. Azt kellene eldönteni, milyen "kört" foglalnak bele a korrupcióellenes küzdelembe, s mit lehet felvállalni ezek közül választási évben.

Egyelőre úgy tűnik, arról kell dönteni, hogy a parlament elé kerüljön-e az a csomag, amely megakadályozná a cégek fantomizálását. E témára még emlékszik a közvélemény a Josip Tot- és Kaja Ibrahim-ügyek kapcsán - hívják fel a figyelmet a kormányoldalon. A jogszabály - amely ma először kerül a kabinet elé - ez ellen lépne fel, amikor a cégekben fennálló tulajdoni hányadát "rosszhiszeműen áruló személy" felelősségét keresnék. Hozzányúlnának a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényekhez is.

Csak koncepciószinten létezik egyelőre a lobbitörvény, s ősszel kerülhetne a parlament elé. Az üzletszerűen folytatott érdekérvényesítésről szóló jogszabály célja a lobbizás nyilvánosságának és átláthatóságának biztosítása. Meghatároznák, a "hivatalos érdekkijárók" szervezetei milyen keretek között működhetnének, kiket képviselhetnének, mi lenne a határvonal a lobbizás és a korrupció között. Egy korábbi hír szerint nyilvántartásba vennék a lobbiszervezeteket, s azoknak be kellene számolniuk arról: milyen megbízatásokat kaptak. Az előző kormányok többsége megpróbált lobbitörvényt alkotni, de a tervek nem kerültek a parlament elé.