Magyarok fél pénzen
A neves piackutató cég Európa 29 országában vizsgálta meg az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem nagyságát, majd az abszolút értéket az árszínvonalak különbségével korrigálva készítette el a valós helyzetet tükröző listát. Eszerint a magyarok átlagosan valamivel több mint 8000 euróval rendelkeznek évente, ez nagyjából negyede annak, amennyit a leggazdagabb állam, Liechtenstein polgárai elkölthetnek. A lista végén az észtek és a litvánok állnak. Az abszolút - tehát a vásárlóerő-paritást figyelmen kívül hagyó - számok persze ennél sokkal nagyobb különbséget mutatnak: hazánk esetében például csupán 4300 euró körüli a "nyers" érték.
A listát négy kis nyugat-európai állam - Liechtenstein után Luxemburg, Svájc és Ausztria - vezeti. A nagy országok közül Franciaország helyzete a legjobb, itt csaknem 17 ezer euró az egy főre jutó jövedelem valós értéke. Némileg meglepő lehet, hogy Németországot e téren Nagy-Britannia és Olaszország is lekörözi, így a kontinens legnagyobb gazdasága az utolsó helyen áll a "négy nagy" versenyében. Az is ellentmond valamelyest a várakozásoknak, hogy az északi országok az európai középmezőnyben helyezkednek el: a svédek, a dánok és a finnek jövedelme kevesebbet ér, mint például a hollandoké, akik a 29 ország mezőnyében pontosan az átlagot képviselik. Az európai átlaghoz viszonyítva Magyarországon 56,5 százalékot tesz ki a vásárlóerő-paritáson számított jövedelem.
A GfK nemrég a magyarországi települések jövedelmi helyzetéről is részletes elemzést tett közzé. Eszerint Budapesten az országos átlag 135,4 százalékát teszi ki az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem. A megyék közül (108,8 százalékkal) Győr-Moson-Sopron áll az élen, majd Vas, Fejér és Pest következik. A legrosszabb mutatók - az országos átlag 80-83 százaléka - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében jellemzők. A vidéki települések közül Csomád és Hévíz polgárai a leggazdagabbak: itt a budapesti átlagot is meghaladja néhány százalékkal az elkölthető jövedelem nagysága.
