Módszertan miatt kisebb hiány?
Év közbeni egyenlegjavító intézkedések nélkül kedvező esetben az idei államháztartási hiány a GDP 4,9 százalékára rúghat az eredményszemléletű, uniós metodika szerint - ám kedvezőtlen esetben akár a 6,2 százalékot is elérheti, s a kormány 4,7 százalékos célja az idén sem teljesül - prognosztizálja az MNB inflációs jelentésében. A jegybank szerinti alappálya alapján 5,3 százalékos deficit adódna, ám kisebb lehet a hiány a - még vizsgált - áfa-visszautalások elszámolásának megváltoztatása miatt.
A múlt évről visszatartott áfa fele - a GDP 0,3 százaléka - az idei költségvetést terheli eredményszemléletben is. Ezen túl az előirányzatnál kevesebb pénz folyhat be személyi jövedelemadóból és társadalombiztosítási járulékból. A múlt év végén visszaesett a költségvetési intézmények és fejezetek kiadásdinamikája, ami arra utalhat: a kiadások egy részét az idei évre hozták át, pénzmaradvány-állomány növelésén keresztül. A költségvetési törvény intézkedik az áthozott pénzmaradvány elköltésének megakadályozásáról, ám betartása az említettek miatt "jelentős kockázatot hordoz", növelve a magasabb hiány esélyét.
A Pénzügyminisztérium tervezi az áfa-visszatérítések elszámolásának megváltoztatását az uniónál. Az eredményszemléletű uniós módszertan szerint akár idei kiutalásokat is az előző évre kell könyvelni, ha azok gazdaságilag még oda tartoznak. A tárca az áfa kapcsán kezdeményezi a jelenlegi szabály kiterjesztését, az ugyanis csak február végéig engedi a "visszakönyvelést". Az áfa-visszaigénylési időszak kitolásával együtt azonban célszerű lenne ennek a határnapnak az eltolása is. Idén akár márciusra, sőt későbbre is tolódhatnak a visszaigénylések, ami akár 40 milliárd forintnyi visszaigényelt áfa elszámolását befolyásolhatja. A kérdésen nem a PM, hanem a KSH szakemberei dolgoznak - közölték a tárcánál. (BR)
