Nőhet a felzárkóztatási támogatás
Az Európai Régiók Bizottságának magyarországi delegációja által nemrég benyújtott javaslatok azt célozzák, hogy a következő uniós költségvetési időszakban a Magyarországra jutó kohéziós támogatások elérjék a GDP legalább négy százalékát. Három javaslatot fogalmazott meg a magyarországi delegáció a kohéziós alapról készülő rendelettervezettel kapcsolatban, amelyekről vélhetően júniusban születhet uniós döntés a miniszterek tanácsában - ismertette lapunkkal Sértő-Radics István, a hazai küldöttség elnöke.
Az egyik indítvány azt célozza, hogy a kohéziós alap kezelje az általános forgalmi adót is, azaz egy projekt esetén már az áfával növelt összegre lehessen pályázni. Ez elsősorban a fogadó országnak előnyös, hiszen több uniós pénzre tehet így szert - magyarázta Sértő-Radics.
A magyar lobbi másik elképzelése szerint a közösség tegye lehetővé, hogy továbbra is lehessenek a következő költségvetési időszakra áthúzódó projektek. Egyes uniós diplomaták a strukturális alapokra most érvényben levő úgynevezett n+2-es szabályt - melynek értelmében a tárgyévre vonatkozó kötelezettségvállalást legkésőbb két évvel később le kell tudni hívni, különben elvész a pénz - kiterjesztenék a nagy közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési projekteket finanszírozó kohéziós alapra is. Utóbbi esetében jelenleg a források lehívására 7+2 év áll rendelkezésre. A szabályváltoztatással nem biztos, hogy mindig sikerül határidőre benyújtani az összes számlát, hiszen óriási beruházások valósulnak meg.
A harmadik javaslat az alapból rendelkezésre álló hitelkamatkvóta emelését célozza - mondta a szakember. Hozzátette: jó esély van arra, hogy ezekre a kezdeményezésekre rábólintsanak a döntéshozók. Ennek jele, hogy egy hónappal ezelőtt az Európai Régiók Bizottsága rendkívüli vezetői ülést tartott, ahol a luxemburgi uniós elnökség képviseletében jelen lévő külügyminiszter-helyettes elviekben egyetértett a javaslatokkal.
