Szakmunkáskereső vállalkozások
Villanyszerelőt, elektrotechnikai műszerészt, műanyagipari szakmunkást, CNC-maróst és minősített hegesztőt egyaránt hiába keresnek a hazai munkaadók. Lassan lámpával kell kutatni a szakmunkásokat fogalmaznak a Világgazdaság által megkérdezett szakértők, aki állítják, minden szakmán belül fogytán a tapasztalt munkaerő. Az sem javít a helyzeten, hogy az álláskeresők nagy része képzésen, átképzésen vesz részt, ugyanis a tanfolyamokra jelentkezők inkább a népszerű, mintsem az értékesíthető tudás megszerzésére törekszenek. Az egyéni tanulási szándékok és a gazdasági elvárások nem találkoznak egymással - állítja Szilágyi Antal, a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetségének (FVSZ) elnöke. A legtöbben marketingasszisztensi vagy más divatképzésekre iratkoznak be, ám a munkaadói igények más területen jelentkeznek. Pedig például hentesként, kőművesként, ácsként könnyű lenne elhelyezkedni, ám ezek népszerűtlen képzések. Szilágyi nem tartja jónak, hogy a szakmai képzésekért két minisztérium, az oktatási, illetve a munkaügyi tárca is felelős.
Irodavezetőkből, humánerőforrás-szervezőkből bőséggel válogatnak a vállalkozások, targoncavezetői végzettségű raktárost, élelmiszer-kereskedelmi vagy műszaki eladót alig lehet találni - húzza alá Hídvégi Attila, a Humán Rent Holding Kft. ügyvezetője. Az autógyártás, az élelmiszeripar a betanított munkaerőt is nélkülözi. Budapesten még több ilyen munkaerő hiányzik, mint vidéken - állítja Küzmös László, a GetWork Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A szakmunkások közül leginkább hegesztőket és a CNC-marósokat keresnek a vállalkozások. Bár az ő kereseti lehetőségük itthon is eléri a bruttó 200-250 ezer forintot, a németországi háromszoros fizetések elcsábítják a magyar munkaerőt.
Az elektronikai és mechanikai műszerészek hiánya a legégetőbb. A multik számára egyelőre megoldhatatlan problémát jelent megtalálásuk, pedig havi keresetük a kétszázezer forintot is eléri. A GetWork ügyvezetője szerint a villanyszerelők inaktivitása érthető, őket ugyanis nem fizetik meg a vállalkozások. Kevés a műanyagipari szakmunkás, a középfokú végzettségű vegyész és az autóvillamossági szerelő is. Szakértők állítják: amíg nem készül átfogó kutatás a munkaadók szakmunkásigényéről, addig a képzéseket képtelenség hozzáilleszteni az elvárásokhoz.


