Több tartalék többféle valutában
Japán és Dél-Korea tegnap egyidejű nyilatkozatban közölte, hogy nem tervezi a dollárban meglévő tartalékai eladását, amivel lélegzetvételnyi szünethez juttatták a hét elején ismét a gyengeség jeleit mutató amerikai valutát. Korea esetében azonban a közlemény csak a dollárt illető aggályok egy részét volt képes eloszlatni.
A zöldhasút kedden a dél-koreai központi bank azon jelentése rázta meg, amely szerint az intézmény a jövőben diverzifikálni fogja tartalékait. A szöuli parlament részére készített beszámoló utalt arra, hogy a jövőben a jegybank részint gyengébb biztonságú, de nagyobb hozamú kötvényekben, részint pedig magasabb kamatokat biztosító ausztrál és kanadai dollárban helyezne el nagyobb összegeket. Az anyag nyilvánosságra kerülése után az USA-dollárral szemben látványosan erősödtek az ázsiai valuták, később pedig az euró is, amelynek a jegyzése az utoljára január közepén tapasztalt 1,32 dolláros szint fölé emelkedett. Az irányzat láttán vélte szükségesnek Japán és Dél-Korea annak közzétételét, hogy meglévő dollár- - és dollárban jegyzett - tartalékaiból nem tervez eladásokat. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy a jövőben bármelyik - hatalmas dollártartalékokon ücsörgő - ázsiai központi bank vonakodjon vagy egyenesen megtagadja az amerikai valuta árfolyamának intervenciós felvásárlásokkal való támogatását.
Az ügy nemzetközi összefüggéseit elemezve a Frankfurter Allgemeine Zeitung rámutat, hogy tavaly a globális valutatartalékok szintje több mint 500 milliárd dollárral emelkedett, a folyamat részeként a központi bankok önmagukban is közel kétharmados arányban finanszírozták az amerikai folyó fizetési mérleg kolosszális mértékű hiányát. Az összesen mintegy 3 ezer milliárd dollárnyi globális tartalékok közel 70 százaléka van amerikai valutában felhalmozva, azonban több állam is jelezte, hogy fontolgatja tartalékainak diverzifikálását. A kétkedők sorából a The New York Times olyan országokat emelt ki, mint Thaiföld, Indonézia, Tajvan, a
Financial Times pedig Oroszország és több közel-keleti állam hasonló szándékáról is tudni vél, más források szerint néhány OPEC-tagállam is ilyen terveket sző. Bár a dollártartalékok piacra dobása ellenében politikai garanciák vannak, ezek gyengülése súlyos zavarokat okozhat olyan időpontban, amikor Amerikának naponta közel kétmilliárd dollárra van szüksége hatalmas külső egyensúlyhiányának finanszírozásához.
