Újjáéledő német reformfolyamat

A szociáldemokrata koalíciónak már tavaly ősszel felrótták, hogy a 2006. őszi választásokig befejezettnek tudja a reformfolyamatot. Ezt cáfolandó a kormány képviselői felgyorsították a közalkalmazottak képviseletével folytatott tárgyalásokat az idejétmúlt munkajogi normarendszer átalakítására. A szorgalmazott reform részeként bevezetnék a teljesítmény szerinti bérezést, ezzel együtt feladnák az életkorhoz kötött (a "szenioritáson" alapuló) javadalmazás elvét, és bevezetnék a mindenkori igényekhez jobban igazodó, rugalmas munkavégzést, amely adott esetben akár 45 órás munkahetet is jelenthetne a jelenlegi 38,5 órással szemben. Ez utóbbi kikötést a közalkalmazottakat képviselő Verdi szakszervezet még elfogadhatatlanabbnak tartja.

Az új szabályozási rendszerben a javadalmazásnak akár a nyolc százaléka is "teljesítményfüggő" lenne, annak méréséről azonban eddig nem váltak ismertté részletek. A kor szerinti bérezés megcsontosodott elvében azt tartják a legnagyobb bajnak, hogy a közületi szektor nem vonzó a pályakezdőknek. Az elv emellett ütközik azzal az EU-direktívával, amely tiltja az életkor szerinti diszkriminációt. A tervezett reformok eredményeként a jelenlegi, mintegy száz bérezési kategória számát tizenötre csökkentenék, egyúttal lényegesen egyszerűsítenék a mintegy háromezer oldalas és immár negyvenéves közalkalmazotti munkajogi egyezményt. Ehhez a javaslathoz kapcsolódva a Reuters szakértőket idéz, akik szerint a mostani korrekciót csak kezdeti lépésnek kellene tekinteni, amit az egész közalkalmazotti foglalkoztatási rendszer mélyreható átalakításának kellene követnie, elvezetve a kollektív szerződések és bértárgyalások rendszerének az egész gazdaságban való felszámolásáig.

A közalkalmazotti reformmal szemben a kormány számára jóval kellemesebb feladatnak látszik a vállalati adók csökkentése, főleg akkor, ha a terv csúszása miatt a bevételkiesést már esetleg egy jövő ősszel hivatalba lépő másik kabinetnek kell kigazdálkodnia. Magát a tervet Wolfgang Clement gazdasági miniszter jelentette be a közszolgálati ARD adásában, ahol elmondta, hogy a vállalatok megterheltsége Németországban kiugróan magassá vált. A miniszter megismételte a mostanság gyakorta hangoztatott követelést, hogy Németországot mint gazdasági tevékenység helyszínét versenyképes állapotban kell tartani. A tervezett reform legkézzelfoghatóbb pontjaként Clement utalt arra, hogy egységesíteni kell a személy- és a tőkeegyesítő társaságok adóztatásának rendszerét. A politikus kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a reformot be lehet-e még vezetni a 2006. őszi választások előtt. A szociáldemokrata pártból azonban elhangzottak olyan vádak, hogy az ellenzék által uralt felsőház miatt reménytelennek látszik ilyen terv kivitelezése, jóllehet Angela Merkel, a CDU vezetője pártja együttműködési készségének adott hangot a vállalati adócsökkentés tervével kapcsolatban.