Vita a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmáról
Magyarországon és uniószerte folyik a vita a beszerzési ár alatti értékesítésről. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kereskedelmi törvény napirenden lévő módosítása kapcsán megszüntetné ennek a tilalmát. A versenyszakemberek szerint a tilalom csak látszatmegoldás, a nyugat-európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy nem vezet semmire.
A GVH a beszerzési ár alatti értékesítést hagyományos kereskedelmi gyakorlatnak, olyan marketingmódszernek tekinti, amely az üzletek, adott esetben a ma oly népszerű hipermarketláncok közötti választásra bírja rá a fogyasztót. A becsalogatott vevő az olcsó termék mellett mást is vásárol, és ezáltal megtérül az a veszteség, amit az üzlet a saját kockázatára, a beszerzési ár vagy a költség alatti eladásokkal elszenved. A baj, hogy ezt tapasztalva a versenytársak már nem maguk kockáztatnak, hanem a beszállítókat kényszerítik az alacsony áron történő eladásra. Azok pedig tönkremennek, ha nem képesek ellenállni, mert kijátszhatók, és képtelenek a költségeiket érvényesíteni.
Az EU-ban is évek óta folyik a vita arról, elfogadható-e, hogy a kereskedők beszerzési ár alatt értékesítik árucikkeiket. Az egyelőre tagállami hatáskörbe tartozó kérdésről országról országra egyedi szabályozások hatályosak. Több helyen azt is meghatározzák, mikor lehet kiárusítást tartani, s arra is akad példa, hogy az akciókat - és az azt hirdető reklámanyagot - előre be kell jelenteni az illetékes hatóságnál.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára éppen ezért úgy gondolja, maga a tiltás nem elégséges, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy megvédi a kereskedőket. Ugyanakkor a mostani magyarországi rendszer sem kielégítő - vélekedett a főtitkár, aki emlékeztetett: jelenleg az agrárrendtartási törvény egy rövid passzusban tiltja a mezőgazdasági termékek beszerzési ár alatti értékesítését. A hivatal azonban nem vizsgálódik, a termelők jelenthetik fel a vétkes kereskedőt. Az elmúlt években már több ilyen esetben róttak ki büntetést, amely egyébként a készlet összárkülönbözetének a duplája.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke ezzel szemben úgy véli, a liberalizálás szakmailag érthetetlen, és versenyjogilag sem magyarázható. A vevői oldal számára előnyös intézkedésnek a hazai kiskereskedelmi és a termelői szektor egyértelmű vesztese lenne - mondta el Antalffy Gábor.
Nyugat-Európában már koncentrálódtak a hipermarketláncok, így kisebb köztük a verseny, és változóban az árazási gyakorlatuk. Az értékesítési piacon - lévén még mindig négyen-öten vannak - nincs erőfölényben egyik sem. A beszállítókkal szemben azonban egyre inkább erőfölényes módon viselkednek - mondta Torjákné Amberger Teréz, a GVH vezető főtanácsosa. Ha betartják a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, csökken az árverseny intenzitása a kereskedelemben, így az érintett fogyasztói rétegek rosszul járnak. Az árverseny hiányából származó jövedelemtöbblet mégis a nagy láncokat erősíti. Azok pedig egyre erőteljesebb nyomást gyakorolnak a termelőkre, hogy ők adják el termékeiket költség alatti áron.
A versenyhatóság úgy látja: a magyar társadalomnak szüksége van az érdemi versenyre ezen a piacon. Javaslata: a tilalom helyett tájékoztatási kötelezettséget vezessenek be, azaz, ha valamelyik üzlet beszerzési ár alatti árat alkalmaz, tegye közzé, hogy a saját kockázatára adja a terméket ilyen olcsón. Ezzel megszüntethető lenne a termelőkre nehezedő nyomás, ugyanakkor az üzletláncok között tovább folyhatna az árverseny. A GVH ugyanakkor felveti egy a beszállítókat kizsákmányoló gyakorlatot korlátozó és a koncentrációt valamilyen módon gátló szabályozás szükségességét. (GyM-KK)
