Bevételkiesést okoz az eva?
Az eva az adóelkerülés egyik legnépszerűbb eszközévé vált. Ami azonban egyes adózóknak kedvez, az a költségvetésnek jelentős bevételkiesést okoz, és ezt más adózóknak kell többletadóban - vagy elmaradt adócsökkentés formájában - megfizetni. Mindemellett továbbra sem tisztázottak az eva áfa-vonatkozásai, különösen a Brüsszellel történő elszámolás - írja a hvg.hu számára készített elemzésében az Ernst & Young.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) eredeti jó és követendő célja, hogy csökkenjenek a kis- és mikrovállalkozások adminisztrációs terhei. A konstrukció lényege, hogy egy bizonyos bruttó (azaz áfával együtt értendő) árbevételi határig (ez jelenleg 25 millió forint) az árbevétel 15 százalékának befizetésével a vállalkozó mentesül a társasági adó, osztalékadó, vállalkozó személyi jövedelemadó, átalányadó, cégautó adó és az áfa fizetési kötelezettsége alól, valamint nem kell részletes nyilvántartásokat vezetnie.
Az adó alapjának meghatározásakor az eva, mint átalányadó a vállalkozó tényleges költségeit nem veszi figyelembe, ezért alkalmazását azok választják, akiknek bevételeik megszerzése érdekében viszonylag kevés költségük merül fel (például a szellemi foglalkozásúak). Vagy azok, akik csak bevételeiket szerepeltetik evás vállalkozásukban, költségeiket pedig egy másik vállalkozásban számolják el. A fenti egyszerűsítések a központi költségvetésnek azonban sokba kerülnek.
Az evát általában azok választják, akiknek a költséghányada alacsony (az Ernst & Young számításaiban a 40 százalék alatt maradók választják zömmel az evát). a magasabb költséghányaddal rendelkezők jellemzően nem jelentkeznek be az eva hatálya alá.
Azok, akik esetében tehát a költségvetésnek előnyös lenne a konstrukció, nem választják az evát. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy mennyire járult hozzá az eva az áfa bevételek elmaradásához. (hvg.hu)
