Elmarad az adóreform?
Nincs elegendő költségvetési mozgástér a nagy reményekkel elkezdett adóreform teljes körű végrehajtására - derült ki a Népszabadság által megkérdezett bizottsági tagok által elmondottakból. A legnagyobb eséllyel a tervezett adminisztrációs egyszerűsítések valósulhatnak meg.
Az általános forgalmiadó-rendszer átalakítását a legutolsó helyre sorolták a teendők között. Ahhoz, hogy az áfa egységesítése ne ingassa meg a költségvetést, a tervezett 19 helyett megközelítően 20,5 százalékos kulcsot kellene alkalmazni - véli Palócz Éva, a Kopint-Datorg gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. A jelenleg 15 százalékos kedvezményes kulcs felemelése kedvezőtlenül érintené a legalacsonyabb jövedelműeket, mivel fogyasztásukban nagyobb súlyt képviselnek a kisebb áfakulcsú termékek, legfőképpen az élelmiszerek. Eközben a módosabbak terhei összességében csökkenhetnek, mivel az általuk vásárolt termékek között nagyobb részt képviselnek a 25 százalékos kulcs alá tartozó tartós fogyasztási cikkek. Ez tovább növelné a társadalmi egyenlőtlenségeket - magyarázta Palócz Éva. A gazdaságkutató szerint önmagában kellene csökkenteni (megközelítően 20 százalékra) a térségben kirívóan magas felső áfakulcsot. Ez összességében 250 milliárdos bevételkiesést jelentene, amit be kellene tervezni a jövő évi költségvetésbe.
Megdőlni látszanak a helyi iparűzési adó átalakítására tett javaslatok is. Egyelőre nincs jó megoldás arra, miből ellentételeznék az önkormányzatoknak a vállalkozások árbevételére vetített adónem eltörléséből származó bevétel kiesését. Az eredeti javaslat szerint a helyhatóságok kapnák meg a személyi jövedelemadó 18 százalékos részét, miközben az alsó kulcs sávhatára a mostani 1,5 millióról 2,5 millió forintra emelkedne. Az a fölötti jövedelmeket 20 százalékos adó terhelné, ami a központi költségvetésbe folyna be. Ebből azonban csak 250 milliárd forinttal gazdagodna a büdzsé, miközben a helyhatóságoknak szánt bevételből az adókedvezmények miatt kieső 420 milliárd forintot központi forrásokból kellene kipótolni.
A munkaterhek csökkentésének lehetőségét vizsgáló bizottságban olyan elképzelések fogalmazódtak meg, amelyek az egyik oldalon adnának, a másikon viszont elvennének a vállalkozásoktól. Egyetértés van a bizottságban arról, hogy csak érzékelhető mértékű, legalább 4-5 százalékos tehercsökkentés jelent valódi könnyebbséget. Az emiatt kieső bevételeket azonban a munkavállalók járulékterheinek emelésével pótolnák. A három év alatt tervezett, összesen 1,5 százalékos járulékemelés miatti nettó keresetcsökkenést viszont a munkaadókkal fizettetnék meg, mégpedig úgy, hogy nagyobb mértékben emeljék a bruttó béreket.
A legnagyobb eséllyel az adminisztrációs könnyítések valósulhatnak meg. Az egyszerűsítési albizottság által kidolgozott javaslatok zöme elnyerte a főbizottság és Draskovics Tibor pénzügyminiszter tetszését is. (Népszabadság)
