Lassulóban a népvándorlás
A kilencvenes években és az ezredforduló tájékán igen erős migrációs mozgások az utóbbi években lassulni kezdtek - állítja jelentésében az OECD. A tagországok között rendkívül nagy a szóródás az ott élő külföldiek arányát tekintve: a legkevesebb külföldi Szlovákiában és Lengyelországban él (0,5-0,5 százalék), Magyarországon egy százalék körüli az arány.
A migrációs nyomás 2002 óta tapasztalható enyhülését az OECD elemzői mindenekelőtt azzal indokolják, hogy a korábban nagyszámú kivándorlót "kibocsátó" térségekben (főleg Afganisztánban és a délszláv térségben) jelentősen enyhült a feszültség, illetve folyik a politikai konszolidáció. A szervezet kiemeli, hogy sok román állampolgár települ át Magyarországra és Olaszországba, jelentős számú török és lengyel igyekszik Németországba, illetve Maghreb-térségbeli arab Franciaországba. A jelentés emellett nagyszámú (főleg a kaukázusi háborús vidékekről származó) orosz, ukrán és indiai kivándorlóról tesz említést. Magyarország bevándorlási mérlege pozitív, ezen belül az illegális munkavállalók száma a mezőgazdasági idénymunkák idején a kétszeresét is elérheti az engedélyezettekének. Az idegenrendészeti szabályok tavalyi módosításai közül az OECD kiemeli a letelepedési szabályok megszigorítását, s ennek nyomán a hatóságok megkövetelik egy magyar házastárs vagy gyermek meglétét, valamilyen vállalatvezetői beosztás betöltését, a Magyarországgal való kulturális kapcsolatok igazolását.
Szlovákiában a migrációhoz kapcsolódó szabályozásból az OECD azt emeli ki, hogy a menekültstátusért benyújtott kérelmeknek csak elenyésző hányadát hagyják jóvá. Csehországban - térségi viszonylatban - fölöttébb magas a külföldiek számaránya, a legutóbbi adat szerint eléri a 2,3 százalékot. (VG)
