A zöldhatár túl messze van

Néhány héten belül jelenhet meg az összes, a schengeni határőrizeti rendszer fejlesztésével kapcsolatos, a tavalyi keretösszegből finanszírozott pályázati kiírás - tudtuk meg a Belügyminisztériumtól. Mint azt Bánfalvi Zsófia, a BM EU Integrációs Hivatalának főosztályvezető-helyettese elmondta, a közeljövőben várható belügyi tenderek között van építés-beruházás, rendészeti-technikai fejlesztésre, de személyi felszerelések vagy védőeszközök beszerzésére irányuló pályázat is. Ezek lebonyolítása a PHARE-programokhoz hasonlóan a speciálisan a határőrizeti fejlesztésekre elkülönített Schengen alapból történik majd.

Az alapból 2004 és 2006 között rendelkezésre álló 164 millió eurós uniós forrást a magyar kormány 41 millió euróval (vagyis az áfával) egészíti ki. A külső határellenőrzés erősítésére, illetve a mélységi ellenőrzések technikai feltételeinek javítására fordítható összeg felhasználását - így a pályázatok kiírását - az lassította, hogy az unió csupán 2004 decemberében utalta át az első éves támogatási összeget. A schengeni csatlakozás várható időpontja ennek ellenére továbbra is 2007 októbere. Mint azt Bánfalvi Zsófia elmondta, az unió elfogadta ezt a céldátumot, a tagságot ugyanakkor egy teljes körű helyszíni vizsgálat előzi meg.

Miközben több határátkelő kiépítése folyik, a schengeni csatlakozás másik aspektusa, a belső határok átjárhatóságának megoldása sok helyen egyelőre csak a középtávú stratégia részeként létezik. Hiába lesz elvben átjárható a zöldhatár például a magyar-szlovák szakaszon, ha az utak vagy még inkább a hidak hiánya ezt nem teszi lehetővé. Mint azt az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől megtudtuk, az Interreg IIIA (vagyis a határ menti együttműködési program) keretében folyik az egyeztetés a szlovák hatóságokkal, s közben a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. koordinálásával elkezdődött az Ipoly-hidak felújításának előkészítése. Az átmenő forgalom fejlesztésében rendkívül fontos a negyven lerombolt híd visszaállítása - ám a megvalósulás a legtöbb esetben 2007-2013 között várható.

Balogh Gabriella, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség helyettes vezetője is megerősíti ezt. Mint elmondta, a régió most készülő, a 2007-2013-as fejlesztéseket megalapozó koncepciójában kiemelt szerepet kap a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok dinamizálása. A mostaninál nagyságrendekkel nagyobb uniós pénzek birtokában a régió az - unióban kiemelten támogatott - európai közlekedési folyosók fejlesztésén túl olyan konkrét terveket is tartalmaz, mint a Csengersimáig haladó 49-es út fejlesztése. Az itteni határátkelőt PHARE-forrásból fejlesztették, így a személyforgalom mellett ma már tehergépkocsik fogadására is alkalmas - az oda vezető út azonban nem. Fontos lehet még a 47-es út fejlesztése Nagyvárad felé, hiszen így kapcsolódhat az épülő észak-erdélyi autópályához - mondta el Balogh Gabriella.

Baranyi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának kutatója szerint a belső határok megszűnése Magyarország esetében a Trianon által megszüntetett kapcsolatok fejlődését hozhatja el. Baranyi szerint így az átvágott vasutak vagy egymástól elszakított települési kapcsolatok visszaállítása is várható - nagyjából egy évtizedes távlatban. Mint azt a MÁV-tól megtudtuk, a Nagyvárad-Debrecen és a

Szeged-Temesvár összeköttetés visszaállítására a vasút szakemberei több lehetséges megoldást kidolgoztak, többek között olyanokat is, amelyek a régi, átvágott nyomvonalakat vennék igénybe. Debrecen és Nagyvárad között ez utóbbi mindössze egy néhány kilométeres szakasz újjáépítését jelentené a Nagykerekinél átvágott vonalon.