Az SNP hatásai és reformja

A törvényi szempontokon túlmenve széles körű elméleti konszenzus és gyakorlati tapasztalat támasztja alá, hogy az Európai Unióban is szorgalmazott prudens fiskális politika szükséges feltétele a tagországok hosszú távú és stabil növekedésének. A következetes és hiteles fiskális konszolidáció ahhoz is elengedhetetlen, hogy Magyarországon az euró bevezetése valóban előnyökkel járjon a gazdaság számára. Azután, hogy a forint árfolyama megszűnik mint a sokkokhoz való alkalmazkodás eszköze, a jelenleginél is nagyobb szerepe lesz a fiskális politika rugalmasságának a makrogazdasági alkalmazkodásban.

- Túlzotthiány-eljárás hazánkkal szemben

A szerződés szerint túlzott deficit akkor áll fenn, ha az adott évben a tagállam államháztartási hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát. Mivel a 2004. tavaszi fiskális notifikáció szerint 5,9 százalék volt az államháztartás 2003. évi hiánya (a 2005-ös notifikáció szerint 7,1 százalék), 2004 májusában az Európai Bizottság jelentést tett közzé a magyar államháztartási folyamatokról, amelyben úgy ítélte meg, hogy Magyarországon túlzott deficit állt fenn. Javaslatában arra kérte a tanácsot, hogy állapítsa meg ezt a tényt, és ajánlja a mielőbbi kiigazítást, amelyet - tekintettel a különleges körülményekre, esetünkben a jelenleg is folyamatban lévő szerkezeti reformokra és a hiány magas induló szintjére - középtávon, a 2004. májusi konvergenciaprogram alapján kértek végrehajtani.

A túlzott deficit tényét rögzítő tanácsi határozatot július 5-én adták ki egy ajánlás kíséretében, amelynek lényege abban összegezhető, hogy Magyarország minél előbb, de legkésőbb 2008-ig csökkentse a hiányt a háromszázalékos referenciaérték alá, követve a konvergenciaprogramban vállalt középtávú kiigazítási pályát. Emellett tegyen hathatós intézkedéseket a 2005-ös költségvetési hiánycél (az akkor érvényes program szerint 4,1 százalék) elérése érdekében, és álljon készen a 2004-es cél (akkor 4,6 százalék) eléréséhez szükséges lépésekre. Az intézkedések foganatosítására a szokásos négy hónapos határidőt szabták ki, amely 2004. november 5-én járt le.

A határidő leteltével az Ecofin 2005. január 18-án határozatban megállapította, hogy ajánlásait az előírt határidőn belül nem követte eredményes intézkedés. Azzal, hogy intézkedések hiányában 2004-ben 5,4 százalékos hiány keletkezett a költségvetésben, és az akkori előrejelzés szerint az idei hiánycél sem látszott teljesíthetőnek, a magyar fiskális politika letért a konvergenciaprogramban vállalt kiigazítási pályáról.

Hazánk így továbbra is túlzotthiány-eljárás alatt áll, viszont mivel még nem vezettük be az egységes valutát, fokozott költségvetési ellenőrzés alá vonásra és szankciók alkalmazására gyakorlatilag nincs lehetőség. Ehelyett a tanács újabb ajánlást adott ki, amely szerint bár a konvergenciaprogram 2004 decemberében aktualizált változatában kitűzött 2005-ös cél elérése, illetve 2008-ig további két százalékpontos kiigazítás elégséges a túlzott deficit 2008-as korrekciójához, a jelenlegi államháztartási folyamatok nincsenek összhangban ezzel a célpályával. Ennek megfelelően a tanács azt javasolta a magyar kormánynak, hogy az aktualizált konvergenciaprogramban meghatározott magasabb hiánypályát követve hiteles és fenntartható módon csökkentse a deficitet a referenciaérték alá. A magyar hatóságoknak a szokásos négy hónapos határidőn belül hathatós intézkedéseket kell hozniuk a 2005-ös deficit elérése érdekében. A tanács javasolta továbbá a költségvetésen belül képzett vésztartalékok megemelését az esetleges túllövések kockázatának kezelésére, és hogy e tartalékok felszabadításának, valamint bármilyen adócsökkentésnek előfeltételéül szabják a deficitcélok biztonságos elérését.

- Döntés a többi érintett tagállamról

Miközben a túlzotthiány-eljárást egy ország esetében sem sikerült lezárni januárban, újabb Ecofin-ajánlásra, illetve figyelmeztetésre csak a vállalt kiigazítási pályától eltérő Magyar- és Görögország esetében volt szükség. Az utóbbi esetében a tanács hazánkhoz hasonlóan megállapította, hogy ajánlásait, amelyek szerint legkésőbb 2005-re meg kell szüntetni a túlzott deficitet, a meghatározott időn belül nem követte eredményes intézkedés, így az eljárás újabb szakaszába lépett: egy márciusi Ecofin-határozat figyelmeztetésben részesítette Görögországot, amely ezáltal fokozott költségvetési ellenőrzés alá került.

Az eljárás alatt álló többi újonnan csatlakozott ország (Ciprus, Cseh-, Lengyelország, Málta és Szlovákia), valamint Német- és Franciaország esetében a januári Ecofin-határozat megállapította, hogy elégségesnek bizonyultak a túlzott deficit megszüntetésére irányuló intézkedések az előírt határidőn belül. A középtávú kiigazítási folyamat így az eredeti pálya szerint folytatódhat, és mivel a túlzott deficit továbbra is fennáll, az eljárások folynak tovább.

- Az SNP reformjának következményei

Az Ecofin 2005. március 20-i ülésének napirendjén szerepelt a stabilitási és növekedési paktum, ezen belül a túlzotthiány-eljárás végrehajtásának reformja. A javasolt lépésekről írt jelentést az Európai Tanács változtatás nélkül jóváhagyta, amelynek nyomán a bizottság megkezdheti a konkrét jogszabályi módosításokra tett javaslatainak kidolgozását.

A megreformált paktum explicit módon figyelembe veszi a tőkefedezeti elvű nyugdíjpillér bevezetéséhez kapcsolódó jelenbeli fiskális terheket, ez pedig elvileg következményekkel járhat a Magyarországgal szemben indított túlzotthiány-eljárás lezárásának várható időpontja, és ebből következően az euró magyarországi bevezethetősége tekintetében is. Az új paktum szerint a nyugdíjreform költségei 2005-tel kezdődően öt éven át csökkenő mértékben, 100, 80, 60, 40 és 20 százalékban vehetők figyelembe a túlzott deficitről való döntéskor. Ez a változtatás egyrészt ösztönzi a fiskális politikát arra, hogy ragaszkodjon az euró mielőbbi bevezetéséhez azáltal, hogy egyre kisebb mértékben veszi figyelembe a nyugdíjreformból származó fiskális terheket. Másrészt a reform következtében valamelyest javultak a túlzotthiány-eljárás 2009-es lezárásának, és az euró ezt követő, 2010-es bevezetésének esélyei, amennyiben a kormány elkötelezett marad a konvergenciaprogramban vállalt fiskális kiigazítás mellett.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a reform következtében mód nyílna költségvetési lazításra, mivel az abban jelenleg meglévő kockázatok nagyságrendileg nagyobbak az újonnan kapott mozgástérnél. Az MNB számításai szerint a konvergenciaprogram által 2008-ra megcélzott 2,8 százalékos deficit eléréséhez az elsődleges egyenleg javításával összesen a GDP mintegy három százalékának megfelelő intézkedésre lenne szükség. Ezek azonban nincsenek részletezve a konvergenciaprogramban, amely kritika tárgyát képezte már annak bizottsági értékelésében is. Az értékelés emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a 2008-as deficitcél igen közel esik a referenciaértékhez, és bármilyen előre nem látott esemény következtében az államháztartás hiánya könnyen a referenciaérték fölé kerülhet.