Gazdasági statisztika
Magyarországon a külföldi tőketulajdonosok (nem rezidensek) közvetlen tőkebefektetései számottevő mértékben az 1990-es években jelentek meg, állományuk értéke azóta folyamatosan és dinamikusan növekedett. A külföldiek által Magyarországra befektetett tőke értéke 2004 végére meghaladta a 44 milliárd eurót. Ez az 1995. évi tőkebefektetés állományának több mint ötszöröse. 2003-2004-ben újra régióelső lett hazánk az egy főre jutó közvetlen tőkebefektetések (FDI) tekintetében, visszavéve az első helyet a 2002-ben beelőző Csehországtól. (2004-re még nincs teljes évre vonatkozó adata Csehországnak. Az első kilenc hónapra vonatkozó cseh adat, és a teljes éves becsült hazai adat alapján azonban valószínű, hogy az állománynövekedés elmarad a magyarországitól.) A működőtőke-beáramlások abszolút nagyságát tekintve ugyanakkor 2003-ra vonatkozóan hazánk Lengyel- és Csehország után a harmadik helyen áll a kelet-közép-európai régióban.
A nemzetközi tendenciáikat vizsgálva megfigyelhető, hogy a külföldi közvetlen tőkebefektetések forgalma a világban 2001-ig dinamikus növekedést mutatott, majd 2001-től folyamatos visszaesés figyelhető meg. A kelet-közép-európai régióban ezeket a hatásokat a privatizációs hullámok néha ideiglenesen elfedték: Csehországba, Szlovákiába és Szlovéniába beáramló közvetlen tőkebefektetések csúcspontja 2002 volt. 2003-ra azonban a beáramlások drasztikus csökkenése figyelhető meg, ami régiós szinten egyértelműen a cseh és szlovák privatizációs korszak lezárultának tudható be.
Ebben az időszakban Magyarországon is érvényesült a nemzetközi összehasonlításban 2001 után tapasztalható általános visszaesés. Elsősorban a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés területén volt megfigyelhető a kisebb beáramlás, illetve (2003-ban összgazdasági szinten is) a tőkekivonás. Ugyanakkor ezt a jelenséget tompította, hogy egyre nagyobb értéket tesz ki a külföldi vállalatok nyereségének visszaforgatása. Az újrabefektetett jövedelmek aránya a becslések szerint már 60 százalék felett van, és lassan emelkedik. Ez teljesen logikus jelenség, melyet egyrészt a jelentős és növekvő tőkeállomány nyereséges működtetése magyaráz. Az is közrejátszik, hogy a multinacionális vállalatok jelentős része már letelepedett Magyarországon, így a klasszikus zöldmezős beruházási forma mellett egyre jelentősebb szerepet játszik a már meglévő vállalatok fejlesztése, kapacitásbővítése. Mivel a külföldi tulajdonú vállalatok megtermelt profitja a külföldi tőketulajdonosokat illeti meg, közgazdasági értelemben a visszaforgatott tőke ugyanolyan befektetésnek minősül, mint a beérkező "friss" tőke. Az egyéb tőkemozgások nagysága az ezredfordulót követően volatilisebb lett, ám a 2002-től az összes tőkebefektetést tekintve inkább stabilizáló szerepe volt.
Ha csak a 2001-2003-as időszakot nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a tulajdonosi részesedés értékének visszaesését az újrabefektetett jövedelem nagysága nem tudta teljes egészében "pótolni", ezért a nem rezidensek közvetlen tőkebefektetéseinek forgalma összességében csökkent. Ugyanakkor a nemrég megjelent (a korábbi esztendőkhöz viszonyítva magasabb) 2004-es adatokkal együtt vizsgálva az elmúlt tíz évet, a tőkebeáramlás inkább egyenletesnek tekinthető: a világgazdasági, illetve régióbeli trendekhez igazodva évi hárommilliárd euró körül ingadozik. Tavaly például a tulajdonosi részesedés, az újrabefektetett jövedelem és a tulajdonosi hitel összege 3,37 milliárd euró volt, kicsivel nagyobb mint a (folyó áron) tízéves átlagnak számító 3,2 milliárd euró.
A fő befektető országok részaránya meglehetősen stabil, az egyes fő partnerek által befektetett tőke mennyisége azonos földrajzi szerkezetben nő. Legnagyobb befektető Németország, Hollandia, Ausztria, az Egyesült Államok és Franciaország. A német befektetések részaránya és dinamikája is a legmagasabb a külföldiek között, állományuk 1998 óta közel duplájára nőtt, és megközelítette a tízmilliárd eurót. A második legnagyobb a részarány és növekedés a Hollandiából érkező közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódik. Ezt részben a kedvező holland adószabályok magyarázzák. A Hollandián és egyéb európai országokon keresztüli a befektetés sok esetben közvetve az Egyesült Államokból származik. Ezért is lehetséges, hogy a kimutatások szerint az Egyesült Államok mindössze a negyedik legnagyobb befektető ország.
A Magyarországon lévő külföldi működőtőke-állományhoz hasonlóan a hazai tőketulajdonosok külföldi befektetésállománya is dinamikusan növekszik. Ennek nagysága azonban töredéke az előbbinek: 2004-ben 3,3 miliárd euróra rúgott a rezidensek közvetlen külfödi tőkebefektetéseinek állománya. A magyar cégek külföldi közvetlen tőkebefektetéseinek fő célpontjai a környező országok, dinamikusan nő Szlovákia és Horvátország részesedése, továbbá évek óta jelentős a macedón befektetés. Ebben a relációban is jelentős Hollandia részesedése, ahol a kedvező adószabályok, off-shore lehetőségek a befektetések mozgatói.
