Gyengélkedő magyar bonitás
Kismértékben romlott Magyarország tőkepiaci megítélése az elmúlt hat hónapban: az Institutional Investor most kiadott bonitási listáján már csak a 41. helyet foglalja el hazánk, míg tavaly ősszel még a 36. helyen állt. A térségbeli versenytársak közül most már nemcsak Szlovénia és Csehország, hanem Észt- és Lengyelország is jobb hitelképességgel büszkélkedhet, mint Magyarország. Abszolút értelemben ugyanakkor nem számottevő - a százas skálán mindössze 0,8 pontos - a visszaesés, ráadásul a mostani eredmény még mindig jobb, mint amelyet 2004 tavaszán jelzett a neves magazin.
A banki szakértők véleményét tükröző bonitási listán kevés drámai változás játszódott le 2004 októbere óta. Az összkép alig változott, hiszen nagyjából ugyanannyi ország javította eredményét, mint ahány rontotta. Elgondolkodtató, hogy miközben a világgazdaság tavaly jó öt százalékkal bővült, ez alig tükröződött a pénzügyi szakértők ítéletében. Óvatosságukat a legtöbben azzal magyarázzák, hogy az előttünk álló 12 hónapban várhatóan jelentősen emelkedni fognak a kamatlábak, és a kínai gazdaság esetleges "kemény landolása" is fokozott globális kockázatot jelent.
A legnagyobb vesztes egyértelműen az Egyesült Államok, amely tavaly ősszel még a harmadik legjobb hitelképességgel büszkélkedett, most azonban a hatodik helyre zuhant vissza. A pénzvilág a jelek szerint megelégelte az amerikai államháztartási és folyó fizetési mérleg folyamatos romlását és a dollár gyengülését. Joan Warner, az Institutional Investor szakírója szerint ezek közül is elsősorban a külkereskedelmi deficit növekedése aggasztja a piacokat: a hiány immár eléri a 617 milliárd dollárt, így az Egyesült Államok a világ tőkefeleslegének nagy részét leköti.
