IMF: erőteljesebb fiskális konszolidáció szükséges
A magyar gazdaság legfőbb problémája továbbra is az ikerdeficit - áll a Nemzetközi Valutaalap napokban közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) című elemzésében. A jókora külső finanszírozási igény és a tőkebeáramlás piaci környezetre való érzékenysége mellett a költségvetési és a folyó fizetési mérleg egyaránt magas hiánya a jövőre nézve kockázatokat hordoz. Az IMF szakértői úgy vélik, hogy a középtávú költségvetési deficitcélok nem elég ambiciózusak. Annak érdekében, hogy a bizalom fennmaradjon, a külső egyensúly javuljon és az ERM II árfolyamrendszerbe való belépés feltételei megteremtődjenek, kiadáscsökkentésen alapuló, az eddiginél nagyobb fiskális erőfeszítésekre van szükség.
Az IMF előrejelzése szerint a gazdasági növekedés a tavalyi 4 százalékról 3,7-re mérséklődik. Az erős forint és a béroldalról csökkenő nyomás hatására az éves átlagos infláció 2005-ben 4 százalékos, jövőre 3,7 százalékos lesz.
A gazdasági lassulás nem csupán magyar jelenség, hanem a világgazdaság egészére is érvényes. A fejlett országokban 4,4 százalékról 3,6 százaléra mérséklődik a lendület, a legkisebb mértékű bővülést az IMF hazánk legnagyobb külkereskedelmi partnerének, Németországnak jósolja, ahol a GDP-növekedés az idén nem éri el az egy százalékot sem. A valutaalap szakértői leszögezik: Európának strukturális refromokra van szüksége ahhoz, hogy a növekedés terén nyújtott teljesítményén javítani tudjon.
Nem elégedett a valutaalap az eurózóna fiskális pozícióival sem. A költségvetési hiány ugyan kisebb, mint az egyéb fontos valutaövezetekben, de az államadósság szintje magas, az elöregedés miatt a költségvetésre nehezedő nyomás miatt végrehajtott változtatások pedig elégtelenek.
A világgazdasági lassulással összefüggésben a kelet-közép-európai régió egészére is jellemző lesz a kisebb dinamika. Az átlagos növekedési ütem 5,5 százalékról 4,3-re esik vissza. Mivel ez a lakossági fogyasztás dinamikáját is érinti, valamelyest szűkül a folyó fizetési mérleg általánosan jellemző magas hiánya, és mérséklődik az infláció a kelet-közép-európai térségben. Nyugat-Európa várható lendületvesztése valószínűleg kihat majd az exportteljesítményre, amelyet - tekintettel arra, hogy a régió valutái az euróval mozognak együtt - a dollár további értékvesztése tovább erősíthet. További kockázatokat hordoz a növekedésre és a folyó hiányra nézve az olajárak emelkedése - állapítják meg jelentésükben a szakértők A hitelállomány gyors növekedése kapcsán szintén megfogalmazta aggodalmait az IMF. A folyamat kihívások elé állíthatja a régió bankfelügyeleteit egy esetlegesen nagy árfolyammozgás vagy egy váratlan lassulás esetén.
Nem csupán Magyarország, hanem például Csehország és Szlovákia esetében is hangoztatják a valutaalap szakértői, hogy a hároméves terveknek megfelelő ütemben kell kiigazítani az államháztartás pozícióját.
A már az ERM II árfolyamrendszerbe belépett országoknál (Észtország, Litvánia, Szlovénia) ilyen jellegű problémák nincsenek. A balti térségben a belső megtakarítások ösztönzését, délnyugati szomszédunknál a versenyképesség megőrzéséhez szükséges munkapiaci reformok fontosságát emelte ki az IMF.
