Kutatási babérokra pályázik Pest
Baráth Etele Európai-ügyi miniszter a tegnapi versenyképességi tanács ülésének előestéjén tartott informális vacsorán újfent megerősítette, hogy Magyarország érdekelt a jövendőbeli Európai Technológiai Intézet befogadásában. Bár az új ügynökség felállításáról még nincs döntés, csupán egy bizottsági javaslat, a magyar kormány már idejekorán "begyújtotta a rakétákat", hogy minél kedvezőbb pozíciókat vívjon ki.
A miniszter lapunknak elmondta, hogy az ország kiírás hiányában még nem pályázik, hanem készséget jelez arra vonatkozóan, hogy otthont adjon a majdani intézetnek. "Közvetlen összefüggés nincs a kettő között" - reagált Baráth Etele arra a felvetésre, hogy van-e kapcsolat a magyar törekvés és a határvédelmi ügynökségért folytatott versenyfutás között, amelyben Budapest a múlt héten alulmaradt Varsóval szemben.
Baráth azt is jelezte: magyar részről egy olyan elméleti anyagon dolgoznak, amely a mellett, hogy érveket sorakoztat fel arra vonatkozóan, miért lenne alkalmas Magyarország a leendő Európai Technológiai Intézet befogadására, az elképzelés továbbfejlesztésére is nagy hangsúlyt helyez. Az eredeti bizottsági javaslat értelmében az EU-ban kiválasztanának és uniós forrásokból fejlesztenének 4-5 nagy egyetemi központot, amelyek egy kiterjedt európai műszaki-tudományos hálózat működését koordinálnák. Ugyancsak egy egyetemi központra épülve a "piramis" csúcsán helyezkedne el a leendő Európai Technológiai Intézet. Baráth Etele szerint egy ilyen intézmény letelepedése - a presztízs mellett - rengeteg kutatót vonzana Magyarországra. A miniszter úgy vélte, már az nagy pluszt jelentene, ha a 4-5 kiemelt egyetemi központ egyike Budapesten kapna helyet.
Az európai ügyekért felelős miniszter nem ért egyet azzal, hogy hazánk a kutatásra fordított alacsony kiadási rátája miatt hátrányban lenne az ügynökség elnyeréséért. Az állami k+f-kiadások nálunk elérik a GDP egy százalékát, ez az uniós szinten célként kitűzött háromszázalékos ráfordítás egyharmada. Ez megfelel annak az uniós kívánalomnak, hogy a befektetések egyharmad-kétharmad arányban oszoljanak meg az állami és a magánszektor között. Baráth Etele szerint a magánszféra nagyobb költésének feltételét kell megteremteni a szükséges infrastrukturális fejlesztésektől kezdve a képzés színvonalának javításáig. "Olyan fogadó közeg kell, ahol a fiatal kutatók le tudnak telepedni" - mondta.
