Ötletbörze reformlépésekre
A legfontosabb teendő az állam gazdasági szerepvállalásának újragondolása, amely nemcsak a szociális partnerekkel való konzultációt követeli meg, de az ellenzékkel való egyeztetést is feltételezi - véli Csaba László közgazdász.
A Közép-európai Egyetem tanára hozzátette: csak ezután érdemes konkrét lépéseket tenni, ez azonban nem azt jelenti, hogy akár az idén vagy jövőre (a választásokig) ne lehessen konkrét intézkedéseket hozni. Ám ehhez az eddigitől eltérő stílusra van szükség, nem járható út, hogy a kormány érdemi konzultáció nélkül lesöpörje az asztalról akár a szakma, akár a politika irányából jövő igényeket.
Főként a kiadási oldalt érintő hosszú távú ügyek elől nem lehet elzárkózni, de kérdéses, a választások előtt egy évvel melyik politikai erő kész felvállalni a döntések népszerűtlen hozadékát - emelte ki Csaba László. Az egészségügy finanszírozását, a vasútreformot, a nemzeti légitársaságot sorolta példaként a megoldatlan ügyekre.
Némiképp borúlátó az államháztartási reformokat illetően Varga Mihály, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere is, kiváltképpen a választások fényében. Elsődleges feladatnak mondta az államkassza rendbetételét, és azt, hogy véget vessenek a számokkal való manipulációnak. Varga lehetőséget lát arra, hogy az államigazgatás, az önkormányzatok és az egészségügy területén elkezdődjenek a reformlépések. Vargával ellentétben Kupa Mihány, az Antall-kormány volt pénzügyminisztere nem látja, hol akar a kormány megtakarítani, és így nem tudja értelmezni a kormányfő kijelentését, hogy a rendelkezésre álló forrásokat más szerkezetben kell felhasználni.
Az adóreform területén Varga Mihály szerint egy év alatt lehetőség lenne az iparűzési adó megszüntetésére s a tételes egészségügyi hozzájárulás tervezettnél - 2006. negyedik negyedév - korábbi megszüntetésére is. Kupa szerint már az is eredmény lenne, ha 2006 tavaszáig az adóreform-bizottság javaslatai közül elfogadnák és bevezetnék az iparűzési adó csökkentését-kiváltását, az adórendszer egyszerűsítését, s összevonnák a 15 és 25 százalékos áfakulcsot. Kiemelte: a kis- és középvállalkozások helyzetén javítani hivatott pályázati és hitelrendszereket elérhetővé és közérthetővé kellene tenni, ez a foglalkoztatás bővülését is maga után vonhatja.
