Taszítják a választókat a pártok

Botrányokkal, konfliktusokkal terhes, vitákkal teli hónapok vannak a közszereplők mögött, de ezek külön-külön és együttesen sem alakították át a pártok erőviszonyait - írja a Népszabadság. Lényegesen változott viszont a pártoktól távolságot mutatók aránya, s közöttük is a bizonytalanoké. A Fidesztől és az MSZP-től is sokan elfordultak, s a távozók nem találtak menedéket a kisebb pártoknál. Jelenleg a politikai szervezetek inkább taszítják a választópolgárokat, mintsem magukhoz vonzanák őket. Az idén folyamatosan romlott a pártok pozíciója a közvéleményben, januárban még az emberek 70 százalékának volt rokonszenves valamelyik párt, most már csak 58 százalékuk van kedvence. A keresgélő, szemlélődő és a pártokat, a részvételt elutasító polgárok jóval többen (42 százaléknyian) vannak, mint bármelyik párt tábora (a Fidesz mögött 28 százalék, az MSZP-nél 23 százaléknyi támogató áll).

Az eddigi parlamenti választások előtt egy évvel közelebb álltak az emberek a pártokhoz, nem volt a mostanihoz hasonló mértékű elfordulás. Tizenkét éve a pártokhoz nem kötődők aránya 33 százalék, nyolc éve 38 százalék, négy éve 35 százalék volt, most pedig 42 százalék. E távolságtartó csoporton belül a pártválasztásukban bizonytalanok (a "nem tudom, melyik pártra szavazzak" - véleményen lévők) aránya a korábbi időpontokban 12, 12, 13 százalékot tett ki, most pedig 19 százaléknyian vannak.

A bizonytalanok nagyobb arányban jöttek a 2002-es MSZP-szavazók közül, mint a Fidesz-táborból: az előbbiekből 22, az utóbbiakból 9 százalék vált mostanra határozatlan választópolgárrá. A pártok közötti hezitálás erős korosztályi sajátosságokat mutat, minden negyedik fiatal ide tartozik, minden ötödik középkorú és minden hetedik idős ember tartozik közéjük.

A szimpatizánsok elvesztése és a bizonytalanság fokozódása következtében kevesen vannak a biztos pártválasztók. A 37 százalékos csoporton belüli arányok jelentős, plusz-mínusz 6 százalék körüli mintahibával értelmezhetők, abból egy adott hónapban csak nagy körültekintéssel vonhatók le következtetések. Ezért nem is igazán az áprilisi eredményeket, hanem nagyobb távlatot, a folyamatokat érdemes szemügyre venni. Az idei év adatai stabilitást és egyben a pártok között ténylegesen meglévő különbségeket mutatják: a Fidesz 50 százalék körüli, az MSZP 40 százalék környékén lévő és az SZDSZ 6 százalékos adatsora jelzi a pártok pozícióit. (Szonda Ipsos - Népszabadság)