Új perek a tokaji névvitában
Se vége, se hossza a tokaji névvitának. Újabb három pert indítottak az olaszok az Európai Közösségek Bírósága előtt, ahol Magyarország is érdekelt. Mindeközben még folyik ugyanott egy régebbi - úgynevezett előzetes döntéshozatali - eljárás, amelyben Magyarország megtette észrevételeit. Ebben az ügyben remény van egy számunkra kedvező álláspont kialakítására. Ez igencsak fontos lenne, mert az új perek kimenetelét is befolyásolná.
Mint azt a Világgazdaság megírta: a korábbi esetben az olasz Friuli Venezia Giulia régió, valamint egyes bortermelők Lazio tartomány bíróságához fordultak. Azt kérték, hogy semmisítsen meg egy olasz miniszteri rendeletet, amely a 2002-es - egyebek közt egyes olasz borok "tocai" elnevezését 2007 áprilisától tiltó - közösségi borrendelet végrehajtására született. Az olasz bíróság előzetes döntést kért az EB-től, hogy érvényes-e a közösségi borrendelet alapjául szolgáló Magyarország és az EK között kötött bormegállapodás ominózus tiltó passzusa.
Az ügyben a magyar és az európai bizottsági állásponttal egyező következtetésekre jut Francis Geoffrey Jacobs főtanácsnok indítványa. Megítélése szerint csak a magyar "Tokaji" minősíthető földrajzi megjelölésnek. Jogszerű az egyes olasz borok "tocai" megnevezésére vonatkozó, 2007 áprilisától élő tilalom. Ettől kezdve tehát Olaszország már nem címkézheti "tocai"-ként egyes borait. A főtanácsnoki vélemény ugyan nem köti az EB-t, de - számunkra előnyösen - befolyásolhatja a nagy tekintélyű testületet. Az EB határozata pedig kötelező az olasz bíróságra.
Majdhogynem a főtanácsnoki indítvánnyal egyidejűleg, tavaly decemberben értesülhetett Magyarország három újabb olasz kezdeményezésről. Friuli tartomány, az olasz bortermelők és az olasz állam külön-külön indítottak pereket az EB elsőfokú bírósága előtt. Kereseteikben az uniós csatlakozással módosult - lényegében a 2002-es borrendeletet megerősítő - 2004-es szabályozás, illetve benne a 2007 áprilisától hatályos tilalom érvényességét kérdőjelezik meg. A hármas "támadás" mögött az olasz érdekek mindenképpeni érvényesítését célzó megfontolás áll. A megye és a termelők ugyanis - a közösségi előírásoknak megfelelően - csak mint személyükben érintettek perelhetnek. Ezt a pozíciót azonban elég megszorítóan értelmezi az EB gyakorlata. Tehát ha mégsem találják őket érintettnek, és emiatt elutasítják kereseteiket, még mindig ott az olasz állam.
Az új ügyek alperese az Európai Bizottság mint a megkérdőjelezett rendelet megalkotója. Magyarország ezúttal a bizottság mellett beavatkozóként vesz részt a jogvitákban. A magyar kormány beadványa a napokban készült el. Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint hazánk, az Európai Bizottságot támogatva, azt az álláspontot képviseli, hogy a kifogásolt passzusok érvényes rendelkezései a közösségi jognak.
