Lassulás - de nem annyira
Az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A múlt év végén még 4,1 százalékos volt a lendület, vagyis lassulás figyelhető meg, amely az európai konjunktúra gyengülésének tudható be. Ezt jelzi a negyedéves változást kifejező mutató: így 0,7 százalékkal emelkedett a GDP, amely az utóbbi évek adatait figyelve alacsonynak mondható.
A lendület tehát csökken, ugyanakkor a néhány hete megjelent nyersbecslésnél lényegesen jobb képet fest a mostani GDP-szám a gazdaságról. Ennek oka tisztán statisztikai eredetű: a KSH kiszűrte a tavalyi szökőnap hatását a növekedésből, így 2004-re valamivel kisebb, az idei első negyedévre pedig nagyobb dinamikát mutatott ki (lásd keretes írásunkat). A módosítások a gazdaság ingadozásáról kialakított képet annyiban érintették, hogy a konjunktúraciklus csúcsa nem 2004 elején, hanem közepén volt, illetve a lassulás mérsékeltebb a korábban jelzettnél (lásd grafikonunkat).
Az új módszertannal készülő számok egyébként abból a szempontból hitelesebb képet festenek a gazdaságról, hogy az első negyedévben a legfontosabb külkereskedelmi partnernek számító Németország még nem nyújtott rossz teljesítményt, így erőteljes magyar lassulás sem volt várható. Igaz, szakértők a következő időszakra lassulást jósolnak Európa legnagyobb gazdaságának, s ez nem jelent jót a magyar növekedésnek sem. A német Ifo-index negyedik hónapja esik, ez biztos jele szokott lenni a lassulásnak. Ennek fényében optimistának tűnik Katona Tamás politikai államtitkár kijelentése, amely szerint a most megjelent GDP-mutató alapján tartható a Pénzügyminisztérium 3,5-4 százalék közötti prognózisa.
Ugyanakkor figyelembe véve azt a néhány információt, amelyet a növekedés szerkezetéről tudunk, nem kizárt, hogy teljesül az előrejelzés. Az árutermelő ágazatok első negyedévében mutatott 1,5 százalékos bővülése ugyanis rendkívül alacsony, így itt nem kizárt némi gyorsulás. A növekvő bérkiáramlás hatására kissé élénkülhet a lakossági fogyasztás, amely a szolgáltató szektorokban tarthatja meg a lendületet.
Hasonló következtetéseket vonhatunk le az első negyedéves beruházási adatokat figyelve. A nemzetgazdaság egésze e tekintetben 6,8 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel ezelőtti kimagasló eredményt, s ez határozott fellendülést jelent a negyedik negyedévi megtorpanás után. A húzóerőt az állami autópálya-építések jelentik, de a feldolgozóipar kapacitásbővítő tevékenysége is emelkedett némileg. Figyelembe véve a konjunktúraindexek szerint enyhén növekvő nagyvállalati optimizmust, akár valóban 3,5 százalék körül maradhat az éves átlagos GDP-növekedés.
