Magyar az EU-egészségügy élén
Beiktatták az újonnan létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) igazgatói tisztségébe Jakab Ferencnét. Az Egészségügyi Minisztérium címzetes államtitkára márciusban pályázattal nyerte el a posztot, az intézet Stockholmban kezdte el működését. Az idén ötven főre bővül az intézet létszáma, köztük orvosok, mikrobiológusok, epidemiológusok, jogászok és közgazdászok pályázhatnak a 25 európai uniós tagállamból, illetve Norvégiából, Liechtensteinből és Izlandról. A tervek szerint három-négy év alatt 300 főre gyarapodik a munkatársak száma, akik szoros munkakapcsolatot tartanak fönn az amerikai közegészségügyi központtal (CDC).
Az igazgató lapunknak elmondta: az intézet a fertőző betegségek kivédése, megfelelő és egységes kezelése érdekében jött létre. Tevékenysége 2007-től a krónikus nem fertőző betegségek kockázatának elemzésével bővül.
A legnagyobb figyelmet most arra fordítják, hogy Európa készüljön fel egy esetleges influenzapandémiára (járvány). Amíg a kór madárról madárra terjed, nem veszélyes. S ugyan tudományosan nem bizonyított, hogy emberről emberre terjedne, ám az eddig végzett epidemiológiai vizsgálatokat végző kutatók és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei azt tapasztalták, hogy Észak-Vietnamban megindult az emberek közötti fertőzés. Ez ugyan még nem érte el a tíz százalékot, de fennáll a veszélye, hogy őszre kialakulhat a járvány - mondta Jakab Ferencné.
Ennek kezelésére az EU tagországai 14 lépésből álló saját felkészülési tervet készítenek, amelynek irányelveit az unió és a WHO szakemberei dolgozták ki. (Magyarországnak kész a saját terve.) E tervek a határok lezárása, a repülőjáratok megszüntetése, a karanténintézetek kijelölése mellett a megfelelő mennyiségű antivirális gyógyszer felhalmozását is tartalmazzák.
Mint megtudtuk, a stockholmi intézet feladatai között szerepel a HIV-fertőzés és az AIDS terjedése elleni védekezés. Az idő sürget, hiszen tíz év alatt megduplázódott e betegségek gyakorisága. Szorosan kapcsolódik ehhez a tuberkulózis elleni küzdelem s az antibiotikum-rezisztencia ügyének feltárása. Az igazgató ezzel kapcsolatban megjegyezte: az antibiotikumoknak köszönhetően jelentősen csökkent a fertőző betegségek száma, ám egyre többen válnak rezisztenssé e készítményekkel szemben, amely újabb járványveszélyt jelenthet.
