A múlt héten (hosszú idő után) csupa jó hír látott napvilágot a gazdaság háza tájáról. Ehhez persze kellett az is, hogy a költségvetési ügyek kapcsán csupán a jövő évi, épphogy körvonalazódó adótervek kerüljenek nyilvánosságra, az idei büdzsé felborulásának újabb jelét csak ma kaphatjuk meg a májusi államháztartási adatok képében.

Az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Bár ez lassulást jelent az előző évhez képest, ennek mértéke nem túl nagy, ráadásul az európai konjunktúra gyengülése miatt elkerülhetetlen. A kilátások meglehetősen ellentmondásosak. A konjunktúraindexek szerteszét futnak, egyértelmű trend nem figyelhető meg. Ugyanakkor annyit megállapíthatunk, hogy a vállalati szektor nem igazán borúlátó, az Ecostat top 100 vállalati körben végzett felmérése például a beruházási aktivitás folyamatos erősödését mutatja. E tekintetben egyébként az első negyedéves adatok kifejezetten biztatók. A nemzetgazdaság egészének beruházásai 6,8 százalékkal túlszárnyalták az egy évvel ezelőtti kimagasló eredményt, ez határozott fellendülést jelent a 2004. negyedik negyedévi megtorpanás után. A húzóerőt az állami autópálya-építések jelentik, de a feldolgozóipar kapacitásbővítő tevékenysége is emelkedett némileg.

Márciusban az előzetes adatokhoz képest kisebb volt a külkereskedelmi mérleg hiánya. A 100 millió eurós deficit az utóbbi hét év legalacsonyabb márciusi hiánya, ez egyértelműen azt mutatja, hogy javul az áruforgalmi egyensúly. Az exportot nézve feltűnő, hogy a beharangozott nyugat-európai lassulás ellenére mennyire jól tartja magát. Ebben az európai uniós csatlakozásnak kiemelkedő szerepe lehet. A kereskedelmi akadályok lebomlása számos területen serkentette a külkereskedelmi kapcsolatokat, a leglátványosabb fejlődést a velünk együtt csatlakozó országok viszonylatában értük el. A kivitel ebben a relációban csaknem 40 százalékos növekedést mutat, főként a gép-, a feldolgozóipari termék és az élelmiszer-értékesítés következtében. (MI)