BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyre több a feketekölcsönző

A vállalkozói adó- és járulék-, valamint adminisztrációs terhek csökkentése, illetve a munkaügyi ellenőrzések szigorítása nélkül nem tartja elképzelhetőnek a munkaerő-kölcsönzés és a foglalkoztatás fehérítését a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége. Javaslatcsomagjukra a szaktárca úgy reagált: érdemben foglalkoznak a felvetésekkel.

A fekete munkaerő-kölcsönzés szigorúbb ellenőrzését, az országmarketing professzionálisabbá tételét, valamint a helyi iparűzési adó átalakítását szorgalmazza leginkább a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) - tájékoztatta lapunkat Fröhlich Péter, a szervezet alelnöke. A hazai vezető munkaerő-kölcsönző, -közvetítő és vezetőkiválasztó cégeket tömörítő érdekvédelmi szervezet nemrég juttatta el Csizmár Gábor munkaügyi miniszterhez 19 pontból álló javaslatát, amely a foglalkoztatás bővítését, illetve fehérítését célozza. A szervezet szerint a körülbelül 275 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég 10-15 százaléka illegálisan működik, de 30-40 százalékuk legalitásával is problémák vannak. A feketekölcsönzők nemcsak a törvényesen működő vállalkozások renoméját rontják, hanem piaci helyzetét is.

Az SZTMSZ szerint a be nem fizetett járulékok és adók milliárdos nagyságrendű kiesést jelentenek az államkasszából. A szövetség épp ezért a kölcsönzők szigorúbb munkaügyi ellenőrzését várja a kormánytól, valamint a kölcsönbe vevő cégek büntethetőségét is szorgalmazza. Ehhez azonban arra van szükség, hogy független "kommandó" razziázzon a munkaadóknál - fogalmaznak a tagok. A kölcsönzők tapasztalata alapján ugyanis, ha az adott térség meghatározó munkáltatójáról van szó, akkor a helyi munkaügyi kirendeltség is szemet huny a szabálytalanságok felett. Jelenleg a kölcsönbe adó nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályok megsértését a munkaügyi központok szankcionálják. Értesüléseink szerint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) azt sürgeti, hogy a cégek nyilvántartásba vétele körül a felügyelők vizsgálódhassanak teljes hatáskörrel. Az OMMF tapasztalatai alapján egyébként a kölcsönbe adó cégek 70 százaléka nem rendelkezik a jogosultság feltételeként előírt nyilvántartásba vétellel. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény a Világgazdaság információi szerint januártól úgy változna, hogy az OMMF ilyen esetben meg is szüntethetné a munkaerő-kölcsönző céget.

Az SZTMSZ a feketekölcsönzés visszaszorítása mellett a működőtőke-beáramlás hatékonyabb ösztönzését is szorgalmazza. A munkáltatói, illetve vállalkozói adó- és járulék-, valamint adminisztrációs terhek csökkentése, az egyablakos rendszer bevezetése, illetve az országmarke-ting működtetése nélkül nem tartják elképzelhetőnek a tagok a külföldi befektetők megtartását, illetve újak vonzását. A jobb országmarketing érdekében a szövetség az ITDH működésének felülvizsgálatát kéri a kormánytól. Az atipikus foglalkoztatási formák hatékonyabb támogatására szintén javaslatot tett a 16 nagy piaci szereplőt számláló szövetség. Elképzeléseik között az is szerepel, hogy a kölcsönző cégek nagyobb szerepet vállalnának a szakmunkásképzésben. Javaslatuk szerint a rövid távú foglalkoztatás során el kellene tekinteni a munkaalkalmassági vizsgálattól, a próbaidő intézményét pedig a kölcsönzöttekre is ki kellene terjeszteni. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumtól kapott információk szerint a szaktárca érdemben foglalkozik a szövetség javaslatával, sőt a miniszter konzultációra hívja az SZTMSZ vezetőit. A szervezet elképzelései azért is időszerűek, mert a szaktárcának július 27-ig kell kidolgozni a munkaerő-kölcsönzés szabályozásának módosítását.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.