Elektronizált német egészségügy
A tervezett egészségügyi kártya egy mikrocsipen fogja tárolni a biztosított fotóját és személyes adatait, továbbá egy olyan kódot, amellyel a biztosítópénztáraknál tárolt egészségügyi adatok lesznek elérhetők. Ezeket a páciens interneten vagy az egészségügyi intézményekben elhelyezett terminálokon keresztül bármikor megtekintheti, sőt módosíthatja, míg az egészségügyi szakemberek - akik szintén rendelkeznek majd mikrocsipes azonosítóval - csak az érintett személy jóváhagyásával férhetnek hozzá azokhoz. Ennek segítségével gyorsan áttekinthetik a páciens kórtörténetét, és gyorsan dönteni tudnak a szükséges beavatkozásokról.
Az Ulla Schmidt egészségügyi miniszter által tervezett projekt első lépcsője már 2006 januárjától beindul: ekkortól a receptek felírása és beolvasása elektronikus úton zajlik. A rendszert fokozatosan teszik majd alkalmassá további funkciók megvalósítására. A kormányzat és a betegbiztosítók egyelőre nem hajlandók találgatásba bocsátkozni arról, mikorra válhat teljessé a csipkártya által biztosított szolgáltatások köre, ám a Neue Zürcher Zeitung által idézett független szakértők két évre becsülik ennek időigényét.
Politikai csatározások aligha akadályozzák meg a projekt megvalósítását, hiszen a német ellenzék a kormányoldallal egyetértésben támogatja az elektronikus betegnyilvántartás bevezetését. A technikai feladatok azonban gigásziak. Nyolcvanmillió biztosított és több millió egészségügyi dolgozó számára kell elkészíteni a kártyákat, és sok tíz ezer orvosi rendelőben, kórházban és patikában kell beszerelni az azok olvasásához szükséges berendezéseket. A lebonyolítással megbízott Gematik GmbH mindenesetre bizakodó: szerintük az év végéig sikerül leküzdeni a legfontosabb technikai és szervezési problémákat. Az alvállalkozói tendereket júliusban írják ki, és az utolsó negyedévben már megkezdődhetnek egyes régiókban a tesztüzemek.
Az elektronikus betegnyilvántartás kapcsán felmerülő adatvédelmi kihívások a szakértők szerint kezelhetők. A rendszer adatforgalmát a széles felhasználói kör esetében lehetséges legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett bonyolítják majd le, így az biztonságosabb lesz, mint például a legtöbb elektronikus banki szolgáltatás. Más kérdés, hogy az orvosok attól tartanak: aki hozzáfér a betegek korábbi kezeléseivel kapcsolatos adatokhoz, az a kollégák módszereibe és teljesítményébe is betekintést nyer. Ennek révén például a biztosítópénztárak könnyebben összehasonlíthatják az egyes orvosok és kórházak színvonalát.
Ulla Schmidt arra számít, hogy az adatforgalom elektronikus útra terelése jelentős költségmegtakarításhoz vezet majd. A csipkártya segítségével ráadásul várhatóan csökken a téves diagnózisok és kezelések veszélye, és általában javulhat az egészségügyi ellátás színvonala.
