Halmai: Szili alkalmatlan az államfői posztra

Andor László közgazdász, Halmai Gábor, alkotmányjogász és Lányi András író vitázott a Kossuth Klubban a Méltányosság Politikaelemző Kör kilencedik, "Magyarország és a 2005. évi elnökválasztás" című rendezvényén. A bevezetőben a Kör társalapítója, Csizmadia Ervin politológus emlékeztetett: az eddigi államfőválasztások más-más okokból, de úgy zajlottak, hogy senkinek sem jutott volna eszébe vitát szervezni erről. Most először alakult úgy a helyzet, hogy általános meggyőződés szerint tétje van a választásnak.

A vitában Halmai Gábor nagyon élesen fogalmazott: Szilit alkalmatlannak tartja a köztársasági elnöki tisztségre. Elsősorban azért, mert elődeivel ellentétben nincs mögötte értékelhető teljesítmény/tevékenység. (Göncz Árpádot megválasztásakor a rendszerváltó alkotmányos berendezkedés szempontjából kulcsfontosságú 56-os szerepe legitimálta, Mádl Ferenc pedig az államfői tisztségben jól kamatoztatható jogászi tekintélyével teljesítette ezt a kritériumot). A másik probléma Szili Katalinnal, hogy az államfőnek idegen nyelvet, nyelveket is beszélnie kell.

Andor László Halmai tudományos minősítést követelő kritériumrendszerét az értelmiségi arrogancia példájának, a nyelvtudás hiányával kapcsolatos állítást pedig az elmúlt hetek sajtókampányára jellemző, Szilit alaptalanul lejárató állításnak minősítette. Kijelentette: Szili Katalin nagyon jól beszél németül, és az angolt is társalgási szinten bírja.

Lányi András ebben a vitában lényegében Halmaival értett egyet, amennyiben leszögezte: az államfő-jelölttől valóban elvárható valamilyen speciális teljesítmény - történelmi érdem, karizmatikus személyiség, kiváló jogászprofesszor - "de valamit tudjon az illető".

Andor László leszögezte: az MSZP kongresszusa után, ahol a többség Szili Katalin jelölése mellé sorakozott fel, alapvetően új helyzet állt elő a korábbi nyitott ötleteléshez képest. Most már az SZDSZ-nek kell elgondolkodnia, hogy miért nem tudta meggyőzni álláspontjáról az MSZP-t (lásd a korábban sorolt taktikai hibákat), és ezután már csak az a kérdés, hogy a jobb- vagy a baloldal jelöltje lesz-e a Magyar Köztársaság következő elnöke. (Népszabadság)