Kohéziós káosz az új tagoknál?
Az EU-ban a közösségi szabályozás alapján éves bontásban utalják a kohéziós pénzeket (VG, 2005. június 9., 3. oldal). Mivel a projektek előrehaladása Magyarországon elmarad az előirányzattól, az Európai Bizottság fontolóra veheti az idei kötelezettségvállalás megtagadását arra hivatkozva, hogy előbb a korábbi pénzeket kell felhasználni az ISPA előcsatlakozási alap és a kohéziós alap esetében. Brüsszeli hírek szerint a többi új tagállamot hasonló elbánás fenyegeti, a már 11 éves kohéziós tapasztalatot szerzett Görögország pedig kézhez is kapta a bizottsági figyelmeztető levelet.
Az újak esetében az elbírálásnál egyelőre enyhítő körülményként merülhet fel, hogy igazából csak egy éve tagjai az EU-nak, és azóta kötelezettek az uniós kohéziós szabályok betartására. Ám még ha szerencséjük is van, és az enyhítő körülmény hat, Görögország pedig nem emel szót a kizárólag őt sújtó döntés ellen, a szakértők szerint akkor is rendkívül fontos előrelépni a kohéziós káosz enyhítése érdekében.
Magyarországon jelenleg 33 (24 környezetvédelmi és 9 közlekedési) projekt tartozik a kohéziós körbe. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes beruházások előrehaladását engedélyezési, közbeszerzési és egyéb szabályozási problémák akadályozzák, a szakemberek szerint immár olyan mértékben, hogy nagy esély van a forrásvesztésre.
Sokat elárul a hazai engedélyezési állapotokról, hogy a 4-es metró építéséhez valamenynyi hatósági hozzájárulás megszerzése nyolc évig tartott. A kohéziós támogatással megépülő hulladéklerakók esetében első körben legalább egy tucatra tehető az előírt engedélyek száma. Magyarországon még mindig sok idő telik el egy-egy építési, műszaki és más szakhatósági (ÁNTSZ, tűzoltósági stb.) engedély megszületéséig. Az engedélybeszerzéssel eltöltött hónapok miatt pedig az adott projekt megvalósítása könnyen kifuthat az előírt időből (n+2-es uniós szabály, amelynek értelmében a támogatás megítélését követő második év utolsó napjáig fel kell használni az EU-forrást.)
Bonyolítja a hulladéklerakó és szennyvízkezelő beruházások elindításának körülményeit, hogy az illetékes környezetvédelmi tárca maga is magasra tette a mércét, egyszerre akarja behozni mindazt, amit a környezetvédelem területén eddig Magyarországon elmulasztottak. Szigorú feltételekhez köti például a rekultivációt, amely növeli a költségeket, noha a pluszkiadások fedezésére nem akad senki, így elakad a projekt.
Komoly bonyodalmak forrása, hogy a kulturális örökségről szóló törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet szerint minden kohéziós projektnél előírás a megelőző régészeti feltárás. Ezt a szakma művelői egyedüli lehetőségként ragadják meg, s ha végre már feltárhatnak, általában a várt forrásnál többet és három hónapnál jóval hosszabb időt kötnek le erre a célra.
A közbeszerzéseknél ajánlatos lenne betartani azt, hogy a döntőbizottság csak akkor mondja ki bármely eljárásra, hogy jogsértő, ha nem valamely jelentéktelen mulasztásról van szó. Ez azért fontos, mert ha a közbeszerzési döntőbizottság valamely eljárást jogsértőnek minősít, akkor brüsszeli felfogás szerint alapos a gyanú, hogy szabálytalanság is történt, és amennyiben ez beigazolódik, úgy az adott beruházásra nem jár támogatás.
