BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mekkora a GDP-növekedés?

A hét elején két GDP-adat versengését tapasztalhattuk, a többség a 2,9 százalékos növekedést tekintette hivatalosnak. A gazdasági növekedés mértékét azonban sokkal jobban kifejezi a Központi Statisztikai Hivatal által először közölt korrigált szám, amely kiszűri az úgynevezett naptárhatásokat a nyers adatokból.

Jelentős változások következtek be a GDP-statisztikában, amelyet a közvélemény kisebb zavarral fogadott. A hét elején a médiumok többsége azt közölte, hogy a gazdaság 2,9 százalékkal nőtt az első negyedévben. Lapunk viszont egy korrigált számot tekint mérvadónak, és így 3,5 százalékos GDP-bővülésről írtunk. Ráadásul a korábbi évek számai is módosultak. Az alábbiakban a fő okokat ismertetjük.

Az idei első negyedéves számok közötti 0,6 százalékpontos eltérést az úgynevezett szökőnaphatás okozza. Ennek lényege, hogy az első negyedév négyévente egy nappal megnyúlik, s emiatt az éves növekedést jelző adatok nem egyforma hosszúságú időszakokat vetnek össze (lásd keretes írásunkat). Ha ezt nem veszszük figyelembe, akkor 2005 első három hónapjára valóban 2,9 százalékos növekedés mutatható ki, de úgy, hogy egy 90 napos időszak teljesítményét egy 91 naposhoz hasonlítjuk. Ezt a hatást statisztikai módszerekkel ki lehet szűrni: így jön ki a 3,5 százalékos bővülés. Ez utóbbi szám jobban kifejezi a tényleges növekedési folyamatokat, mint a 2,9 százalékos adat - nyilatkozta lapunknak Ligeti Csák, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője.

A jelenség másik szárán a 2004. első negyedévi GDP-növekedés ellenkező irányú revíziója áll. Itt 0,7 százalékos csökkenést jelent a szökőnaphatással történő korrekció. Így talán meglepő lehet, hogy a 2004-es éves átlagos GDP-növekedés üteme a korábbi közléshez képest nagyobb lett. Ennek oka az, hogy a tavalyi adatra több tényező is hatott: egyrészt pótlólag beérkező információk miatt nőtt a szám, másrészt a 2003-as adat lefelé történő módosítása miatt csökkent a viszonyítási alap. Ez összességében némileg nagyobb hatást gyakorolt a GDP-re (plusz 0,2 százalékpontot), mint a szökőnaphatás egy évre vetített következménye (mínusz 0,1 százalékpont). Így a korábbi éves átlagos növekedést kifejező adat 4 százalékról kiigazítás nélkül 4,2 százalékra, kiigazítással 4,1 százalékra változott - mondja Ligeti Csák.

A módosítások kissé megváltoztatják a konjunktúraciklusról alkotott képünket. A mélypontot jelentő 2003-as év közepén 2,5 százalékkal nőtt a gazdaság, a csúcsot a korábbihoz képest egy negyedévvel később, 2004 közepén a 4,5 százalék jelentette, az azóta bekövetkező lassulás pedig valamivel kisebb mértékű, mint előzőleg sejteni lehetett.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.