Napi ezeregyszáz forintért legalizálható a háztartási alkalmazott munkája
Több mint kétszázezer forint járulékot fizethet be évente az, aki alkalmi munkavállalói könyvet vált ki háztartási alkalmazottja legalizálására - írja a Magyar Hírlap. Viszont a következő évben visszaigényelhető lesz a közteher háromnegyede. A nyugdíjasoknak nem kell majd közteherjegyeket ragasztgatniuk, amennyiben pluszmunkával nem keresnek többet évi 684 ezer forintnál. Az új szabályok augusztustól élnek majd.
Aki főállásban takarít, vasal, vigyáz más gyerekére, szinte biztosan feketén csinálja. Számításaink szerint, ha több családnál dolgozik valaki hétfőtől péntekig, havonta száz-százötvenezer forintot kereshet meg, többnyire feketén. Az alkalmi munkavállalói könyv szabályozásáról szóló törvény módosítása a napokban került az Országgyűlés elé. Ebben külön szabályokat dolgozott ki a kormány a háztartási alkalmazottak számára. Ők - kilencven, illetve százhúsz nap helyett - kétszáz napot dolgozhatnának egy évben a kék könyvvel - feltéve, ha legalább három munkáltató ragasztja be abba a közteherjegyeket. Ez azt jelenti, hogy egy évben csak néhány hetet kell feketén dolgozni, a többit meg lehet oldani kéken is. Ha a 365 napból levonjuk a hétvégéket, bekalkuláljuk az alkalmazott szabadságát, az ünnepnapokat, akkor körülbelül 220 nap marad, amelyet munkára fordíthat, ebből kétszázat kékíthet ki az alkalmi munkavállalói könyvvel.
Próbaképpen azt vettük alapul, hogy naponta a lehető legnagyobb összeg, 4600 forint után ragaszt közteherjegyet a kék könyvbe a munkaadó - adott esetben a hét minden napján más és más. A munkadíj után 1100 forint értékű közteherjegyet kell beragasztani az alkalmi munkavállalói könyvbe. Egy hónap alatt a körülbelül 92 ezer forint legális jövedelem után nagyjából 22 ezer forint járulékot fizet be az államkincstárba az eddig feketén dolgozó alkalmazott vagy a munkaadója. Ha mind a kétszáz napot ledolgozza az évben, 920 ezer forint jövedelem után fizet 220 ezer forint járulékot - a fennmaradó időszakban vélhetően marad a feketemunka. Ha valaki egyéb munkalehetőség híján takarításból tartja el magát, talán szívesebben fizet maga után járulékokat, ha egy kicsit is gondol például a nyugdíjaséveire.
A jogszabály-módosítás a minimálisan és maximálisan kifizethető napi munkadíjat és a közteherjegyek értékét is megváltoztatta. A napidíjak magasabbak (1800 forinttól 4600 forintig az eddigi 1200-4000 forintos intervallum helyett), viszont a közteherjegyek alacsonyabbak lehetnek (a jelenlegi szabály 500 és 1500 forint között állapítja meg a befizetendőt, az új pedig 400 és 1100 forint közé teszi).
A megnövelt alsó plafon azt jelenti, hogy évi 359 ezer 800 forint jövedelemig nem kell ragasztgatni. Ez után már lehet, de évi 684 ezer forintig még nem kötelező mindenkire - ez egyévi minimálbér összege. A szabályozás szerint akkor lehet eltekinteni a fizetéstől, ha a munkavállalónak nincs adóköteles jövedelme (nyugdíja, ösztöndíja például lehet). (Magyar Hírlap)
