Aki állami szervekkel kerül üzleti kapcsolatba, annak tanácsos jelentős likviditási tartalékkal rendelkeznie - fogalmaz az Intrum Justitia. Általában ebben a szektorban a leghosszabbak a szerződésben kikötött fizetési határidők, ám ennek dacára többet késlekednek a költségvetési szervek, mint a legtöbb magán- vagy vállalati ügyfél. A felmérésben vizsgált 20 európai országban átlagosan 24,7 nappal lépi túl a kikötött határidőt az államigazgatás, ez nagyjából kétszer hosszabb, mint amennyit a magánszemélyek késlekednek kötelezettségeik teljesítésével.

Az egyes országok között persze jelentős különbségek figyelhetők meg. Skandináviában az állam sem rosszabb adós, mint a legtöbb vállalati ügyfél, ugyanakkor a dél-európai államokban sokkal többet kell várnia a pénzére annak, aki az államnak szállított valamilyen árut vagy szolgáltatást. A negatív rekordot Portugália tartja: itt a felmérés szerint az állam átlagosan 155 nap alatt tesz eleget fizetési kötelezettségeinek. Magyarország e tekintetben a skandináv országokhoz áll közelebb, hiszen bár nálunk is létezik, de nem drámaian nagy a különböző ügyfélcsoportok fizetési morálja közötti különbség.

A követeléskezelő cég szerint egyébként aggasztó, hogy az elmúlt években - ha kismértékben is, de - romlott az adósok fizetési fegyelme: 2003-ban még átlagosan 56,2 nap alatt jutottak hozzá pénzükhoz a szállítók, tavaly viszont ez már 57,4 nap volt. Magyarországon ugyan nem változott tavaly a fizetések átlagos időtartama, ám a lejárt tartozások aránya a 2003. végi 42-ről 2004 decemberéig 44,7 százalékra emelkedett.

Az új EU-tagországok cégei, polgárai és államapparátusa a mediterrán államokénál megbízhatóbb adósnak számítanak, ugyanakkor a követelések elvesző hányada az egész kontinensen a mi térségünkben a legnagyobb. A visegrádi országokban majdnem 3, a Baltikumban 3,3 százalék ez az arány, míg az európai átlag 1,7 százalék. Magyarország regionális szinten viszonylag jó eredményel büszkélkedhet: itt "csupán" a követelések 2,4 százaléka veszett el tavaly.