Szakmai vita a közjegyzők versenyeztetéséről
Ésszerű keretek között versenyeztetné a közjegyzőket a GVH és az igazságügyi tárca is. Az érintettek viszont azt mondják: a közhatalmi jogosítvánnyal végzett hatósági tevékenységre - mint az övék - nem terjedhet ki a versenyjog.
A versenykorlátok bontását, bizonyos kínálati piac megteremtését, egy rugalmasabb hálózat kialakítását szorgalmazza a közjegyzői tevékenységben a Gazdasági Versenyhivatal, követvén az uniós tendenciákat. A szakemberek már jó ideje tárgyalnak az érintettekkel, és vizsgálódnak, miképpen javítható a jelenlegi szabályozás - közölte a Világgazdaság érdeklődésére Torjákné Amberger Teréz irodavezető. Mint mondta, akár a piacra lépési feltételek, tevékenységi korlátok megváltoztatásával növelhető lenne a szolgáltatói kínálat, vagy másféle árszabályozással lehetne hatósági kényszert érvényesíteni a közjegyzői szolgáltatásoknál.
Mint a legtöbb uniós országban honos úgynevezett latin típusú közjegyzőségnél, így nálunk is kötött a létszám, egyes tevékenységeknél megszabott az illetékességi terület, rögzített a díjszabás. A közjegyző sajátos igazságügyi feladatát kétségkívül állami felhatalmazással végzi, de saját bevételre, kockázatra dolgozik, tevékenysége tehát nem nélkülözi a piaci jelleget sem - hangsúlyozta az irodavezető.
Az Igazságügyi Minisztérium a versenyhivatal céljaival lényegében egyetért; úgy találja, előbb-utóbb szükség van a közjegyzői szolgáltatásokban is bizonyos versenyre - mondta Gadó Gábor helyettes államtitkár. Ezért fontolgatja a közjegyzői létszám és a szabályozás olyan távlati megváltoztatását, amely - változatlanul magas szakmai színvonal mellett - elősegítheti egyfajta kínálati piac kialakulását. Ebben a jelenleg érvényesülő szigorú illetékességi szabályok helyett az ügyfélnek nagyobb szabadsága lenne a közjegyző kiválasztásában. Egyúttal - a szakmai munka biztonságát nem sértve, az ügyféli igényeket szem előtt tartva - törekednének a közjegyzők nagyobb érdekeltségének megteremtésére. Az államtitkár kitért arra: a közjegyzői létszámot időről időre felülvizsgálják és újra meghatározzák, hogy - miután csak a törvény által előírt munkát végezhetik - biztosítsák számukra a rentábilis működést. Amennyire fontos szempont ez, olyannyira lényeges lenne a közjegyzőt inspiráló, versenyre késztető és ehhez megfelelő mozgásteret nyújtó szabályozás.
A közjegyzők - miként a legtöbb uniós országban - elhárítják a verseny gondolatát. Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szóvivője kifejtette: az Európai Bizottság szerint a közhatalmi jogosítvány birtokában végzett hatósági tevékenységre nem terjedhet ki a versenyjog. A magyar közjegyzők valamennyi tevékenysége pedig - szemben több európai, nem kizárólag hatósági feladatot végző közjegyzőséggel - tisztán hatósági. Ezt a jogi szabályozás, alkotmánybírósági határozat és legfelsőbb bírósági jogegységi döntés is kimondja. Más lenne a helyzet, ha a közjegyző foglalkozhatna egyébbel is, például ingatlanközvetítéssel, mint Franciaországban. Az ilyen - természeténél fogva nem hatósági - tevékenységre már kiterjedhet a versenyjog. A magyar törvény azonban kizárja a közjegyzőt minden olyan tevékenységből, amely pártatlanságát veszélyezteti. Mint hatóság nem köthet szerződést az ügyfelekkel, nem lehet üzleti partner, többek közt éppen erre tekintettel garantálják a rendelkezések a létszámot és a díjszabást.
