Titkos jelentés a brókerügyről
Népszabadság értesülése szerint a K&H Bank holland és belga tulajdonosai számára készült titkos jelentés szerint - amely még a pénzintézet magyar menedzsmentje számára sem hozzáférhető - Kulcsár Attila sikkasztása nyomán lényegesen kisebb kár keletkezett, mint amekkora összegről a rendőrség és az ügyészség eddig nyilatkozott. Úgy tudjuk, részben ezzel a jelentéssel is magyarázható, hogy a pénzintézet az utóbbi időben már nem fogadja el az ügyfelek "jogos követelésének" igazolására a bevallottan Kulcsár által hamisított portfólióegyenleg-kimutatásokat. Egyes ügyfeleknek ilyenek alapján tízmilliókkal többet fizetett ki a bank, mint amennyi a befektetésük után járt volna.
Meg nem erősített értesüléseink szerint a belső vizsgálat nemcsak az elszenvedett kár összegében tér el a büntetőeljárásban nevesített összegtől, hanem a felelősség kérdésében is. A tulajdonosok számára készült jelentésben állítólag az állt, hogy az elszenvedett kár 25-29 millió euró (azaz hat-hétmilliárd forint). Ezzel szemben Kulcsár Attilát tízmilliárd forintot meghaladó kárt okozó sikkasztással gyanúsítják. Az alkusz ügyfelei - akik közül többeket már gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség - ugyanakkor csaknem húszmilliárdos követeléssel álltak elő. Közülük nem mindenkit érintettek az eddigi biztosítási intézkedések.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a Pesti Központi Kerületi Bíróság május 5-én kelt, nem jogerős végzésével különböző összegek erejéig több magánszemély és cég vagyonát zárolta. Az ügyészség azzal indokolta a zár alá vételeket, hogy a büntetőeljárásban csak így biztosítható a Kulcsár által elsikkasztott pénz.
Az érintettek többsége fellebbezett a döntés ellen, arra hivatkozva, hogy jogos követelésük van a K&H brókercégével szemben, azaz a lefoglalt pénz járt nekik. Arra, hogy miért nem tűnt fel nekik, hogy a pénzt nem a brókercég, hanem a Britton, a Balmoral vagy Montrade nevű cégek számlájáról utalták át nekik, amelyekkel semmiféle szerződéses kapcsolatuk nem volt, a többség azt felelte: a pénzt K&H-s számláról kapták. Nem figyelték a számlaszámot, az összeg pedig megegyezett azzal, amit vártak.
A pénzintézet az utóbbi időben már nem fogadja el az ügyfelek "jogos követelésének" igazolására a bevallottan Kulcsár által hamisított portfólióegyenleg- kimutatásokat.
Még nem tudható, elfogadja-e a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság az ilyen és hasonló védekezéseket. Jogászok szerint a zár alá vételről szóló döntés azonban önmagában is törvénysértő; legalábbis az a része, amely cégekre vonatkozik. A bíróság ugyanis a "Jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről" szóló, 2001. évi törvényre hivatkozik, ám az csak 2004. május elsején lépett hatályba. Márpedig büntetőjogi alapelv, hogy egy bűncselekmény elbírálására csak az elkövetés időpontjában hatályos törvényeket lehet alkalmazni, hacsak a törvény a későbbiekben nem változott meg a terhelt számára kedvezően. Kulcsárt - az ügy legtöbb gyanúsítottjával egyetemben - jóval a fenti törvény hatálybalépése előtt fogták el, így az ő, illetve az érdekeltségeikbe tartozó cégek esetében ez a jogszabály nem alkalmazható. (Népszabadság)
